A természet olykor szabályos oszlopsorokat, jégvirágokat vagy szinte tökéletes lyukakat hoz létre a felhőkben. Ezek a ritka látványosságok különleges időjárási és földtani körülmények között alakulnak ki.
## Hógörgetegek
Nyílt terepen akkor jelenhetnek meg, ha alul hideg, jeges, felül pedig nedvesebb és melegebb hóréteg fekszik. Az erős, lökéses szél ilyenkor feltekerheti a havat, szénaboglyára emlékeztető alakzatokat formálva. Méretük az almányitól akár egy személyautó nagyságáig terjedhet.
## Emlőfelhők
A baljós megjelenésű, csőszerű vagy zsákszerű felhőformák olykor heves trópusi zivatar közeledtét jelzik, de gyakrabban már a vihar elvonulása után alakulnak ki. A jellegzetes „zsebek” akkor jönnek létre, amikor a feláramlás nedvességgel telített levegőt emel a felhők fölé, majd a nehéz víz- és jégrészecskék lefelé süllyednek.
## Jégvirágok a növényeken
Ehhez a jelenséghez késő őszi vagy kora téli időjárás szükséges: a talaj még nem fagyott meg, ezért a növények továbbra is vizet szívnak fel belőle. Ha a levegő hőmérséklete hirtelen lezuhan, egyes növények – például a Verbesina virginica – nedve a felszínre tör, majd azonnal megfagy. Így alakulnak ki a különös, virágszerű jégformák.
## Bazaltoszlopok
A bazalt megszilárdult magmából keletkező kőzet. Hűlés közben a kiszáradó sárhoz hasonlóan megrepedezik, ám ez a folyamat akár évszázadokig is eltarthat. Ahol több tízmillió évvel ezelőtt olvadt bazalt tört a felszínre és viszonylag gyorsan kihűlt, ott ma látványos, szabályos oszlopsorok állhatnak.
## Lyukfelhő
A fallstreak hole néven is ismert jelenség túlhűlt vízcseppekből álló felhőkben keletkezik. Ezek a cseppek akár mínusz 40 Celsius-fokon is folyékonyak maradhatnak, amíg egy áthaladó repülőgép, por vagy egy magasabb felhőrétegből érkező csapadék meg nem zavarja az egyensúlyt. A beinduló láncreakcióban a víz jéggé alakul és lefelé hullik, a felhőben pedig csaknem szabályos kör alakú nyílás marad.
## Brinicle, a víz alatti jégcsap
A tengeri jég alsó rétegéből növő képződmény egy tengerfenék felé nyúló jégcső, amelyben a környező víznél jóval sósabb folyadék áramlik. Gyorsan kialakul, és a fenék elérése után is tovább növekedhet. Útja során halálra fagyaszthat kisebb tengeri állatokat, köztük tengeri csillagokat.
## Vulkáni villámlás
A „piszkos zivatar” néven is emlegetett légköri jelenség vulkánkitöréskor, a hamufelhőben létrejövő villámlás. Kialakulásának mechanizmusa szinte megegyezik a közönséges zivatarfelhőkével, itt azonban kőzettörmelékek, hamu- és jégrészecskék ütközése hozza létre az elektromos töltéseket.
## Vándorló kövek
Az Egyesült Államokban, a Halál-völgy Racetrack Playa nevű kiszáradt tómedrében lassan mozgó szikladarabok a 20. század közepe óta foglalkoztatták a kutatókat. Az újabb vizsgálatok szerint a kövek különleges jégtáblákon mozdulnak el. Ezek a hideg téli éjszakákon fagynak köréjük, majd a nyár közeledtével olvadni kezdenek. Ekkor az erős szél akár percenként öt méteres sebességgel is odébb tolhatja a köveket.
## Bűnbánó hó
Ezek a jégformák négyezer méter fölötti hegyvidékeken figyelhetők meg, különösen gyakoriak az Andokban. Nevüket arról kapták, hogy bűnbánó szerzetesek alakjára emlékeztetnek. Akkor jönnek létre, amikor a firn – a több év alatt tömörödött hó – száraz levegőben, magas napállás mellett olvad.
## Fényoszlopok
A ritka légköri jelenséget a levegőben lebegő, lapos hatszögletű vagy oszlopszerű jégkristályokról visszaverődő nap- vagy holdfény hozza létre. Leggyakrabban hideg vidékeken figyelhető meg, köztük Oroszországban is.
