Állatok
Miért és hogyan részegednek le az állatok?
A társas rákok gyorsabban lerészegednek, egyes kisemlősök viszont hatalmas alkoholmennyiséget is jól viselnek. Az állatkísérletek az alkohol idegrendszeri és viselkedési hatásait tárják fel.
AZ ÁLLATVILÁG
Állatok
Meglepő történetek az állatvilágból.
Állatok
Sokoldalú étrend segíti az ázsiai lódarázs terjedését
Egy nagyszabású DNS-vizsgálat több mint 1400-féle zsákmány nyomát mutatta ki az ázsiai lódarázs lárváiban. A sokoldalú étrend segítheti európai terjedését, miközben a méhészeteken túl a beporzókat és az ökoszisztémákat is fenyegetheti.
Állatok
Rekordutat tettek meg az afrikai vadkutyák
Három fiatal afrikai vadkutya kilenc hónap alatt 4126 kilométert tett meg Zambiában. Útjuk afrikai emlősnél dokumentált szétszóródási rekord.
Állatok
Mitől kellemes számunkra a madárének?
Egy 123 madárfaj hangját vizsgáló kísérlet szerint a mérsékelt hangerejű, változatos ének a legkellemesebb, ha nincsenek benne nagyon mély hangok vagy szélsőséges hangmagasság-váltások.
Állatok
Már 160 millió éve is élhettek párban az emlősök
Egy nagyszabású összehasonlító vizsgálat szerint az ősi emlősök már 100–160 millió éve is élhettek hím–nőstény párokban, jóval korábban, mint eddig feltételezték.
Állatok
Így rázzák ki a méhek a virágokból a virágport
Egyes virágok csak megfelelő rezgés hatására engedik ki a pollent. A kutatók feltárták, hogyan használják ki ezt a méhek a beporzás során.
Állatok
Hat lenyűgöző példa az állati intelligenciára
A bonobók gesztusokat értelmeznek, a méhek felfogják a nullát, a termeszek tervrajz nélkül építkeznek, a polipok pedig csalétket használnak. Hat példa mutatja meg, milyen sokféle lehet az állati intelligencia.
Állatok
Először filmezték le az „önyökös” kalmárt a térségben
Kalifornia partjainál, 3277 méteres mélységben filmeztek le egy ritka Magnapinna-kalmárt. A térségben ez volt az első ilyen megfigyelés.
Állatok
Így kommunikálnak egymással az állatok
A delfinek gazdag hangkészlettel, a hollók hangokkal és testtartással, az ugrómajmok pedig rendezett jelzéssorokkal adnak át összetett információkat.
Állatok
Genetikai védőzónát kapnak a sziámi krokodilok
Kambodzsa különleges genetikai védőzónával óvja a sziámi krokodilok utolsó vadon élő populációját. A területen legalább negyven példány él, miközben tenyésztési és visszatelepítési program is segíti a faj fennmaradását.
Állatok
Ultrahanggal jelezhetik a veszélyt a dauriai pikák
A dauriai pikák lehetséges veszély esetén ultrahangos jelzéseket adnak. A felfedezés szerint ez a kommunikációs forma gyakoribb lehet az emlősöknél, mint eddig hitték.
Állatok
Két madár is túlszárnyalhatta a hangerőrekordot
Egy 123 fajt összehasonlító vizsgálat szerint a csupasztorkú harangozómadár és a búbos kariáma kiáltása is meghaladja a 120 decibelt. A kutatók azonban a kevés adat és az eltérő mérési módszerek miatt nem hirdettek egyetlen rekordert.
Állatok
Optikai csalódással tévesztik meg a madarakat a lepkék
A lepkeszárnyak mintázata és mozgása félrevezető vizuális jeleket kelt, ezért a támadó madarak gyakran elvétik zsákmányukat.
Állatok
A csimpánzok a barátaiktól ritkábban lopnak
Egy ananásszal végzett kísérlet szerint a csimpánzok ritkábban lopnak barátaiktól, és a konfliktusokat is gyorsabban rendezik közeli társaikkal.
Állatok
Így zsugorodik össze télen egyes emlősök agya
A Dehnel-jelenség során egyes emlősök agya, koponyája és más szervei télen akár 20–30 százalékkal is összezsugorodhatnak, majd tavasszal teljesen regenerálódnak. A kutatók a folyamat molekuláris hátterét vizsgálták.
Állatok
Így világítanak az óceán mélyének élőlényei
A mélytengeri élőlények fénye csaliként, álcaként és párkereső jelzésként is működhet. A biolumineszcencia kémiai reakció, míg a fluoreszcenciához külső fényforrás szükséges.
Állatok
Miért van ennyire sok kígyófaj a Földön?
A kígyók háromszor gyorsabban foglalnak el új ökológiai fülkéket, mint más pikkelyes hüllők, de kivételes evolúciós tempójuk oka továbbra is rejtély.
Állatok
Tényleg a Holdra vonyítanak a farkasok?
A telihold felé vonyító farkas képe erősen él a mítoszokban és a kultúrában, tudományos alapja azonban nincs. A farkasok így kommunikálnak, összehangolják a falka mozgását és jelzik területük határait.
Állatok
Miért hasonlítanak a kutyák a gazdáikra?
Egy 15 kutatást összegző áttekintés szerint a kutyák és gazdáik valóban hasonlíthatnak egymásra. A külső egyezés már a választáskor szerepet kaphat, a személyiségbeli hasonlóság pedig idővel erősödhet.
Állatok
Az indrik az operaénekesek fogását alkalmazhatják
A vadon élő indrik magasabb hangoknál nagyobbra nyitják a szájukat. Ez módosíthatja hangképző szerveik rezonanciáját, és az operaénekesekéhez hasonló elven erősítheti fel az éneküket.
Állatok
Így szoktathatjuk le a kutyát az otthoni ugatásról
Az ugatás okának felismerése után következetes, jutalmazásra épülő tréninggel mérsékelhető a hangoskodás. A hirtelen viselkedésváltozás azonban egészségügyi gondot is jelezhet.
Állatok
Szörnyeknek tűnő lények kerülnek elő a mélyből
Roman Fedorcov halászhajón dolgozik, és lefényképezi a mélyből előkerülő különös halakat, rákokat, tengeri csillagokat és más gerincteleneket.
Állatok
A farkasangolna fogaival páncélokat is összezúz
A farkasangolna nem az angolnák rokona. Erős fogazatával tengeri sünöket és más kemény burkú gerincteleneket fogyaszt, párjával pedig egy őrzött búvóhelyen él.
Állatok
Oscar-díjas alakítás: így tetteti magát halottnak a kígyó
A keleti disznóorrú sikló előbb sziszegő támadással blöfföl, majd ha ez nem válik be, görcsöket és halált színlel, hogy megtévessze a ragadozót.
Állatok
Mi születik az oroszlán és a tigris nászából?
Az oroszlán, a tigris, a jaguár és a leopárd keresztezhető egymással, hibrid utódaik azonban rendszerint terméketlenek. Az oroszlán–tigris hibridek méretét az is befolyásolja, melyik faj adja az apát.
Állatok
A coboly: bájos külső, könyörtelen ragadozó
A coboly apró termete és bájos külseje ellenére rendkívül ügyes, falánk ragadozó. A tajga lakója nagyobb zsákmányt is elejt, tartalékot halmoz fel, és elszántan védi kölykeit.
Állatok
Ezért gyűjtenek cigarettacsikkeket a madarak
A városi madarak nem dohányoznak: a cigarettacsikkeket a fészkükbe hordják, mert a bennük lévő nikotin távol tarthatja az atkákat, tetveket és bolhákat.
Állatok
Apró cápa, amely mély sebeket ejt áldozatain
A félméteres brazil világítócápa zöld fényt bocsát ki, éjszaka a felszín közelébe emelkedik, és akár nála jóval nagyobb állatokból is húsdarabokat harap ki.
Állatok
A rajzfilmes futómadár valójában vakmerő ragadozó
A rajzfilmekből ismert kengyelfutó gyalogkakukk a valóságban gyors és vakmerő sivatagi ragadozó, amely még csörgőkígyókra is vadászik.
Állatok
Az orkák családban élnek és csapatban vadásznak
Az orkák összehangoltan vadásznak halakra, fókákra, pingvinekre, sőt bálnákra is. Matriarchális családjaikban az anyák adják tovább a saját vadászati módszereiket.
Állatok
Cápa közelít? Ne menekülj, nézz rá!
Cápával találkozva a pánikszerű menekülés és a víz csapkodása helyett érdemes szemmel tartani az állatot. A szemkontaktus jelezheti, hogy nem vagyunk kiszolgáltatott zsákmányok.
Állatok
Pók és zsákmánya az elektronmikroszkóp alatt
Egy ablakpárkányon megőrződött vadászjelenet elektronmikroszkópos vizsgálata nanométeres részleteket mutatott meg a pók szemén, lábán, szőrein, zsákmányán és hálóján.
Állatok
A moa volt Új-Zéland emberek látta óriásmadara
A több mint három és fél méteresre is felegyenesedő óriásmoák Új-Zéland növényevő madarai voltak. Az ember érkezése után mintegy kétszáz év alatt kipusztultak.
Állatok
Ezt a tengeri rózsát jobb messzir elkerülni
A Dofleinia armata csápjaiban villámgyorsan kilövellő, neurotoxint bejuttató csalánsejtek vannak. A partra sodródott példányokat sem szabad megérinteni.
Állatok
Kardfogú muréna: a sziklarepedések veszélyes ragadozója
A kardfogú muréna akár 1,2 méteresre is megnőhet. Éjszakai ragadozó, amely sziklarepedésekből támad, és megzavarva az emberre is veszélyes lehet.
Állatok
Gyönyörű és félelmetes az antarktiszi soksertéjű
Az Antarktisz közelében, mintegy 600 méteres mélységben élő soksertéjű féreg kifordítható, kitinfogas garattal táplálkozik, aranyszínű sertéi pedig mozgását és védelmét is szolgálják.
Állatok
Az ámbráscet, a mélységek különös óriása
Az ámbráscet akár kilométeres mélységekbe merül, különleges cetvelőszervét pedig többek között a felhajtóerő szabályozására és a hangok irányítására használja. Az évszázados vadászat után világszerte mintegy 400 ezer példánya maradt.
Állatok
A tengeri bárány, amely fotoszintézissel is él
A Costasiella kuroshimae ház nélküli tengeri csiga, amely algákból származó kloroplasztiszokat raktároz, így fotoszintézissel is energiához jut.
Állatok
A tatu, amely úgy „úszik” a homokban
Az argentin sivatag ritka lakója, az öves vakondtatu villámgyorsan ássa magát a homokba, különös, lapos testvége pedig járatai tömörítésében segíti.
Állatok
A rozsomák, az északi erdők rettenthetetlen ragadozója
A rozsomák magányos, sokoldalú ragadozó: jól úszik, fára mászik, mély hóban nagyobb állatokat is elejthet, szaporodása pedig a táplálékhoz igazodik.
Állatok
A bogárvilág óriása: a herkulesbogár
A herkulesbogár szarvaival együtt 173 milliméteresre is megnőhet. Élete nagy részét elhalt fával táplálkozó, akár száz grammnál is nehezebb lárvaként tölti.
Állatok
Az óriáscsiga, amely narancsszínű gyöngyöt terem
A Triplofusus giganteus több mint 60 centiméteresre nőhet, más puhatestűek házát felmarva vadászik, és ritka narancssárga vagy rózsaszín gyöngyöt is képezhet.
Állatok
A bogár, amely romlásba döntheti a hangy bolyt
A Lomechusa bogár váladékával lefegyverzi a hangyákat, felnevelteti velük utódait, és végül a teljes kolónia működését összeomlaszthatja.
Állatok
Tíz meglepő tény a poszméhekről
A poszméhek hidegben és üvegházban is dolgoznak, különleges módon repülnek, többször szúrhatnak, sőt a levelek megharapásával gyorsíthatják a virágzást.
Állatok
Gaboni vipera: a levélavar élő aknája
A gaboni vipera hatalmas méregfogaival, robbanásszerű támadásával és szinte tökéletes álcájával a tapasztalt gondozók számára is életveszélyes. Nyugodtsága megtévesztő, tartása pedig szigorú szakértelmet és legalább két képzett gondozót igényel.
Állatok
Óriáskalmár: a mélytenger valódi krakenje
Az óriáskalmár akár ezer méter mélyen is élhet. Átlagosan tízméteres, hatalmas szemével pedig a mélytenger sötétjében érzékeli a mozgást.
Állatok
A kraken: a tengeri szörny, amely valóban létezik
A hajósok ezer éven át mesének hitt szörnye valójában óriáskalmár. A kraken legendáját középkori leírások, hajótámadások és ritka megfigyelések formálták.
Állatok
Élve találták meg a kihaltnak hitt óriásteknőst
A száz éve kihaltnak hitt Fernandina-szigeti galápagosi óriásteknős egy nőstény példányát találták meg. A kutatók abban bíznak, hogy más egyedek is élhetnek a nehezen megközelíthető szigeten.
Állatok
Miért kukorékol a kakas már hajnalban?
A hajnali kukorékolással a kakas kijelöli a területét, távol tartja riválisait, és veszély esetén riadót is fúj. Ébredését saját biológiai ritmusa szabályozza.
Állatok
Miért öblögetnek mindent a mosómedvék?
A mosómedvék nem tisztaságmániából „mossák” az ételüket: a vízben szerzett zsákmányról így távolítják el az iszapot és az algát, a szárazföldön elfogott állatot pedig könnyebben ártalmatlanná teszik.
Állatok
Sarkantyúval és méreggel védekezik ez az afrikai madár
A sarkantyús lúd hatalmas, gyors és agresszív afrikai madár. Szárnyának éles sarkantyúja mellett a táplálékából felhalmozott kantaridin is veszélyessé teszi.
Állatok
A babirusza agyáig is benőhet a saját agyara
A Sulawesin és közeli szigeteken élő babirusza felső agyarai áttörik a bőrt, majd a koponya felé hajlanak. Ha nem kopnak eléggé, akár a homlokcsontot is átfúrhatják, és elérhetik az agyat.
Állatok
A kutya méretű pálmatolvaj a fákra is felmászik
A pálmatolvaj egy hatalmasra nőtt, szárazföldi remeterák, amely fára mászik, kókuszt, kisebb állatokat és dögöt is fogyaszt, és akár hatvan évig élhet.
Állatok
Apró termetű, mégis félelmetes vadász
A mindössze 1,5 kilogrammos feketelábú macska vadászatainak akár 60 százaléka is sikeres lehet, éjszakánként pedig átlagosan 14 apró állatot ejt el.
Állatok
Ezért borítják hegek az ámbráscetek testét
Az ámbráscetek hatalmas hegeit valóban óriáskalmárok okozzák, de a mélytengeri összecsapás korántsem egyenlő küzdelem. A legnagyobb nyomok azért lehetnek 20 centiméteresek, mert a fiatal cetekkel együtt a hegeik is nőnek.
Állatok
Mire jó a pörölycápa különös fejformája?
Az óriás pörölycápa széles feje egyszerre segíti a ráják elejtését, a látást, a szaglást és az elektromos érzékelést. Emberre ritkán támad, fennmaradását viszont a túlhalászat súlyosan veszélyezteti.
Állatok
A kecskefejő, amely valójában rovarokra vadászik
A kecskefejőről egykor azt hitték, hogy kiszívja a kecskék tejét. A rejtőszínű madár valójában repülő rovarokra, köztük legyekre és böglyökre vadászik.
Állatok
A madár, amely befalazza párját és fiókáit
Az orrszarvúmadarak számos fajánál a hím agyaggal befalazza a tojót az odúba. A keskeny résen át táplálja párját és fiókáit, amíg a tojó vedlik, a kicsik pedig megnőnek.
Állatok
Portugál gálya: egy egész kolónia közös vitorlával
A portugál gálya nem medúza, hanem szakosodott egyedekből felépülő szifonofóra-kolónia. Vitorlaszerű hólyagja segíti a haladásban, hosszú tapogatói pedig rendkívül fájdalmas, akár végzetes sérülést is okozhatnak.
Állatok
Hárfára emlékeztető ragadozó él a mélytengerben
A kaliforniai Monterey-kanyon legalább háromezer méteres mélységében él a hárfára emlékeztető Chondrocladia lyra. A helyhez kötött ragadozó szivacs mikroszkopikus horgokkal ejti el az áramlatok sodorta zsákmányát.
Állatok
Különös piócára bukkantak 1431 méter mélyen
A horvátországi Lukina Jama barlang 1431 méteres mélységében különös piócát találtak. Az Erpobdella mestrovi járulékos kopoltyúkkal és szokatlan szájszervvel alkalmazkodott föld alatti élőhelyéhez, zsákmánya azonban még ismeretlen.
Állatok
Féregnek látszik, pedig ritka kétéltű
A kizárólag Kenya Taita-hegységében élő hegyi gilisztagőte féregre hasonlít, de valójában ritka, ragadozó kétéltű, amelynek nőstényei közösen is gondozhatják az utódokat.
Állatok
A fekete-tengeri hal, amelyhez ne érjünk puszta kézzel
A nagy sárkányhal mérgező hátúszótüskéi súlyos, égető fájdalmat, szélsőséges esetben halálos anafilaxiás sokkot is okozhatnak. A horogra akadt példányhoz nem szabad puszta kézzel nyúlni.
Állatok
A hajóféreg, amely évszázadokon át falta a flottákat
A hajóféreg valójában fába fúródó kéthéjú kagyló. Évezredeken át hajókat, mólókat és gátakat rongált, miközben saját járataiban élt és táplálkozott.
Állatok
Cystisoma, a mélytenger szinte láthatatlan rákja
A tíz centiméternél is hosszabb Cystisoma szinte beleolvad a mélytenger vizébe. Átlátszó teste, nanoméretű fényterelő felszíne és csaknem teljes körű látása segíti a túlélésben.
Állatok
Mérgező „akna” lapulhat az ausztrál homokban
A homokba rejtőző Dofleinia tengeri rózsa mérge hetekig tartó fájdalmat, súlyosabb esetben görcsöt, légzészavart és bénulást is okozhat.
Állatok
A béka, amely a hátán hordja utódait
A suriname-i pipa rosszul látó, vízi kétéltű, amely tapintással vadászik, utódai pedig tizenkét hétig az anya hátának bőrében fejlődnek.
Állatok
Fának látszik, pedig ragadozó mélytengeri állat
Az Antarktisz mély vizeiben felfedezett pingpongfa-szivacs növénynek tűnik, valójában azonban horgokkal borított gömbjeivel vadászó állat.
Állatok
A mélytengeri hal, amely nálánál nagyobb prédát nyel le
A fekete falóhal rugalmas gyomrának köszönhetően önmagánál többször nagyobb prédát is lenyelhet, ám egy túlméretes zsákmány akár a pusztulását is okozhatja.
Állatok
A halálos medúza, amely ellen harisnya is védhet
Ausztrália északi partjainál sokáig láthatatlan gyilkosnak hitték a Chironex kockamedúzát. Rendkívül erős mérge ellen a nejlonszövet egyszerű védelmet kínálhat.
Állatok
Hat különös hal az óriástól a mélytengeri ragadozóig
Átlátszó fej, kitáguló száj, biolumineszcens csali és hétcentis fogak: hat rendkívüli hal különleges testfelépítése és életmódja.
Állatok
Ezüstös pikkelyke: az éjszakai vendég a fürdőben
Az ezüstös pikkelyke a meleg, párás helyeket kedveli, ezért gyakran bukkan fel fürdőszobákban és pincékben. Az emberre ártalmatlan, de könyvekben, ruhákban és más anyagokban kárt tehet.
Állatok
Sárkánytojásnak tűnik, pedig állatkolónia
A tavakban és folyókban talált, sárkánytojásra emlékeztető képződmény valójában apró mohaállatok telepe. A szűrögető kolónia akár félméteresre is nőhet, és nem veszélyes az emberre.
Állatok
Ötvenmillió vörös rák vonul át a Karácsony-szigeten
A Karácsony-szigeten legalább 50 millió vörös rák indul évente a tengerhez szaporodni. Az emberek átkelőkkel és forgalomkorlátozással védik őket, miközben a behurcolt óriás sárga hangyák egyre nagyobb veszélyt jelentenek rájuk.
Állatok
A teknős, amely a száján át választja ki a karbamidot
A kínai lágyhéjúteknős az iszapból vadászik, csőszerű orrával lélegzik, kloákáján át vizet vesz fel, a karbamidot pedig a száján keresztül választja ki.
Állatok
A hal, amely átlátszó fején keresztül néz
A hordószemű hal valódi szemei a fejében látható zöld félgömbök. Átlátszó fején keresztül felfelé néz, de szükség esetén előre is tudja fordítani a szemét.
Állatok
Egyetlen ismert hím maradt az óriásteknősből
A Jangce óriás lágyhéjú teknőséből jelenleg csak egyetlen hím létezése biztos. A fajt funkcionálisan kihaltnak tekintik, de vietnámi expedíciók még keresik a vadon rejtőző példányokat.
Állatok
Ez a hal ötvenvoltos áramütéssel védekezik
Az amerikai csillagnézőhalak a homokba rejtőzve vadásznak, szemük mögötti elektromos szervükkel pedig akár ötvenvoltos kisülést is létrehozhatnak.
Állatok
Ezt a különös medúzát eddig csak háromszor látták
A Chirodectes maculatust 1997-ben, 2021-ben és 2023-ban figyelték meg. A különleges kockamedúza aktív úszó, fejlett látószerve van, tapogatóit pedig csalánsejtek borítják.
Állatok
Így tartja fogva a pókfonál a legyet
Elektronmikroszkópos nagyításban látható, hogyan fonja körbe a legyet a pókfonál, és miként alakítanak ki erős kötést a két felület viaszszerű anyagai.
Állatok
A mélytenger különös lakója, a kiméra
A kiméra akár 2600 méteres mélységben is élhet, porcos váza és nagy mellúszói pedig különleges mozgást tesznek lehetővé. Hátán mérgező tüske található.
Állatok
Tetemekből hulló „hó” táplálja az óceán mélyét
Elpusztult állatok darabjai, ürülék, ikra és algamaradványok hullanak lassan az óceán mélyére. A mélytengeri hó sok fenéklakó szinte egyetlen táplálékforrása.
Állatok
Honnan jutnak vízhez a bálnák és a delfinek?
A bálnák és a delfinek nem isznak tengervizet: folyadékszükségletüket vízben gazdag táplálékuk fedezi, szervezetük pedig minimálisra csökkenti a vízveszteséget.
Állatok
A kivi különös élete és hatalmas tojása
A röpképtelen új-zélandi kivi szőrszerű tollazatával, érzékeny sertéivel és testméretéhez képest hatalmas tojásával is kitűnik a madarak közül.
Állatok
37 évig külön halfajnak hitték az angolna lárváját
A különös, áttetsző leptocephalust 37 éven át önálló halfajnak gondolták, mire kiderült: valójában az európai folyami angolna lárvaállapota.
Állatok
Kőzeteket kerestek, „szellemcápát” találtak
A kaliforniai tengerfenék kőzeteit vizsgáló kutatók 2040 méteres mélységben véletlenül egy hegyesorrú kék kimérát filmeztek le. A „szellemcápának” is nevezett hal valójában egy mintegy 400 millió éve különvált fejlődési ág képviselője.
Állatok
Óriási, feltűnő, mégsem harcias darázs
Az óriás tőrösdarázs csaknem öt centiméteresre nőhet, mégsem keresi a konfliktust az emberrel. Bogárlárvákat bénít meg utódai számára, kifejlett állapotban pedig virágnektárral táplálkozik.
Állatok
Rejtélyes szervet találtak a kerekesférgekben
A mindössze mintegy ezer sejtből álló kerekesférgeknek még agyuk is van. Az e mögött található szerv felépítését már ismerjük, a szerepét azonban egyelőre csak találgatják.
Állatok
Gömbhalak rajzolják a tengerfenék rejtélyes köreit
A Csendes-óceán fenekén talált szabályos körök eredete tizenöt évig rejtély maradt. Végül kiderült: a fehérfoltos gömbhal hímjei építik őket párválasztás és ikrázás céljára.
Állatok
Egy kihaltnak hitt rovar menedéke a piramissziget
A Lord Howe-szigeti botsáskát a 20. század elején kihaltnak nyilvánították, később azonban 24 példányára bukkantak a távoli Balls Pyramid egyetlen bokrán.
Állatok
A csupasz turkáló, az emlősök különce
A csupasz turkáló akár negyven évig él, különleges érzékelőszőrökkel tájékozódik, és a hangyákéhoz hasonló, királynő vezette közösséget alkot.
Állatok
Így gyártanak homokot a papagájhalak
A papagájhalak korallokat és kagylóhéjakat őrölnek finom szemcsékké, majd homokként ürítik ki őket. Egyetlen példány évente több száz kilogrammot termelhet.
Állatok
A polip: nyolc kar, elosztott elme, rövid élet
A polip karjai részben önállóan döntenek, bőre érzékel és álcáz, RNS-e nagy arányban szerkeszthető – életét mégis gyors hormonális összeomlás zárja le.
Állatok
A mélység angolnaszerű cápája
Az érdes cápa akár 1400 méteres mélységbe is lemerülhet. Angolnaszerű teste, mintegy háromszáz foga és rendkívül hosszú vemhessége teszi különlegessé.
Állatok
Az óceán hat szintje a felszíntől a mélységig
A napfényes felszíntől az abisszális síkságokig egymástól gyökeresen eltérő élőhelyek követik egymást. Bemutatjuk az óceán hat mélységi szintjét, különös lakóit és a fenéken kialakuló „por sivatagát”.
Állatok
Így marad életben a lomha holdhal
A lomha holdhalat rendkívüli szaporasága, mérgező teste, a fiatalok tüskéi és mélybe húzódó életmódja is védi a ragadozóktól.
Állatok
Szalpák: az állatvilág különös életciklusai
A szalpák átlátszó, agy nélküli gerinchúros állatok, amelyek nemzedékváltással szaporodnak. Különös telepeik és ürülékük az óceáni szénkörforgásban is fontos szerepet játszik.
Állatok
A mélytengeri csiga, amely vaspáncélt növeszt
A Chrysomallon squamiferum lábát vasvegyületekből álló pikkelyek védik, réteges háza pedig a biomimetikai fejlesztéseket is inspirálhatja.
Állatok
A parazita, amely a hal nyelvének helyére lép
A Cymothoa exigua a hal szájában telepszik meg, elsorvasztja annak nyelvét, majd maga veszi át a szerv helyét és szerepét.
Állatok
A különös kagyló, amely akár 179 évig is élhet
A geoduck mélyen a homokba ásva él, szifója akár egy méteres is lehet. Átlagosan 150 évig él, lehalászott állománya pedig csak évtizedek alatt áll helyre.
Állatok
A kékvérű tőrfarkú rák életeket is ment
A több mint 300 millió éves múltra visszatekintő tőrfarkú rák kék hemolimfájából orvosi sterilvizsgálatokat készítenek, a lecsapolás azonban sok állat pusztulását okozza.
Állatok
Egy elpusztult bálna száz évig táplálhatja a mélyóceánt
A tengerfenékre süllyedő bálnatetem körül új ökoszisztéma születik: előbb dögevőket táplál, majd férgeknek, szivacsoknak és koralloknak ad otthont akár száz évig.
Állatok
Csontfaló férgek lakmároznak a bálnatetemeken
Az Osedax férgek savval oldják fel a bálnacsontokat, táplálékukat pedig szimbionta baktériumaik emésztik meg. Parányi hímjeik a nőstények testében élnek.
Állatok
Ezért tűnik emberinek a beluga teste
A beluga emberi térdekre emlékeztető redői, mozgékony homloka és szokatlan arca mögött a sarkvidéki élethez alkalmazkodott anatómia áll.
Állatok
Energiatakarékosan tervezik útvonalaikat az elefántok
A 157 afrikai elefánt 22 évnyi GPS-adatait feldolgozó kutatás szerint az állatok a táplálékhoz vezető útvonalakat az energiafelhasználás mérséklésével tervezik meg.
Állatok
Új gesztusokra váltanak az elefántok, ha nem értik őket
Az afrikai elefántok tudatosan és rugalmasan gesztikulálnak: ha egy jelzés nem vezet eredményre, új gesztussal próbálkoznak, siker esetén pedig megismétlik a bevált jelzést.
Állatok
A tévénézés a kutyák jelleméről is árulkodhat
A kutyák tévére adott reakciói összefügghetnek jellemükkel: az izgatékony ebek a mozgó alakokat követik, a szorongóbbak pedig más hangokra figyelnek fel.
Állatok
Vegyi puccsal foglalják el a bolyt a parazita hangyák
A Lasius orientalis királynője kémiai álcával jut be egy másik faj bolyába, majd vegyi jelzésekkel ráveszi a dolgozókat, hogy öljék meg saját királynőjüket.
Állatok
Kiabálással is elriaszthatók az ételtolvaj sirályok
Egy brit kísérlet szerint a sirályokat erőszak nélkül is el lehet riasztani az ételtől: a kiabálás jóval hatásosabb volt, mint a nyugodt beszéd vagy a madárcsicsergés.
Állatok
A poszméhek a Morse-jelekhez hasonló mintát tanultak
A poszméhek megtanulták megkülönböztetni a rövid és hosszú fényvillanásokat, még akkor is, amikor a két jel összesített világítási ideje megegyezett.
Állatok
Hét meglepő tény a dugongokról
A dugong akár négy méteresre is megnőhet, mégis növényevő, ritka szőrzete pedig az érzékelésben segítheti. Hét tény a lassan fejlődő tengeri emlősről.
Állatok
Hét meglepő tény a zebrákról
A zebrák csíkjai távol tarthatják a cecelégyféléket, családjaik szigorú rendben élnek, újszülött borjaik pedig percek alatt talpra állnak.
Állatok
Hét meglepő tény a szurikáták életéről
A szurikáták matriarchális klánokban élnek, együtt keresnek táplálékot és védekeznek, utódlásukat pedig akár evőverseny is eldöntheti. Vészjelzéseiket módszeresen tanítják meg kölykeiknek.
Állatok
Hét meglepő tény a vízidisznókról
A vízidisznók kiváló úszók, rövid távon meglepően gyorsak, egyedi szagjelekkel kommunikálnak, kölykeiket pedig közösen nevelik.
Állatok
Így élnek télen a hódok és a pézsmapockok
A befagyott erdei vizek alatt télen is zajlik az élet: a hódok víz alatti készletekből táplálkoznak, a pézsmapockok pedig naponta merülnek élelemért.
Állatok
Hét meglepő tény a mongúzokról
A mongúzokat részben védi egy genetikai eltérés a kobraméregtől, de más állatokkal való együttműködésük és kölyöknevelésük is figyelemre méltó.
Állatok
Hét meglepő tény a jávorszarvasokról
A jávorszarvas legveszélyesebb fegyvere nem az agancsa, hanem a patája. Hét tény az érzékeiről, úszásáról, izomzatáról és borjairól.
Állatok
Hét meglepő tény a gibbonokról
A gibbonok szinte egész életüket a fákon töltik, ágról ágra lendülve akár 55 km/órás sebességet is elérhetnek. Énekelnek, táncolnak, tartós párkapcsolatban élnek, és nem alakítanak ki bonyolult hatalmi hierarchiát.