Bolygónk állatai gyakran legalább olyan hatékonyan adják át egymásnak az információkat, mint mi. Hangokkal, testtartással és gesztusokkal közölhetik például nemüket, korukat, egészségi állapotukat vagy egy közelgő veszély helyét.

## Delfinek

A delfinek a Világóceán szinte minden részén előfordulnak. Hangjaikat négy pár légzsák segítségével hozzák létre; ezek a fejük tetején található légzőnyíláson keresztül kapcsolódnak a levegőhöz.

A palackorrú delfinek hangkészlete különösen gazdag: füttyögés, nyikorgás, csikorgás, ugatáshoz és csaholáshoz hasonló hangok egyaránt szerepelnek benne. Ezek kombinációjával többek között a nemükről, korukról és egészségi állapotukról közölnek információkat. Ha egy társukat akarják magukhoz hívni, annak hangjait utánozzák.

## Hollók

A hollók Eurázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában élnek. Nemcsak hangokkal kommunikálnak: különféle testtartásokat vesznek fel, és a fejük helyzetét is változtatják, amikor fajtársaikhoz fordulnak.

Hangjelzéseik sem korlátozódnak egyszerű vészjelzésekre vagy elszigetelt értesítésekre. A Konrad Lorenzről elnevezett ausztriai hollókutató központ 250–300 különálló, állandósult jelzésről számolt be, és hangsúlyozta, hogy ez még nem teljes leltár. Egyes hangokat az emberi fül nem érzékel, a különféle eszközökkel rögzített károgást pedig nagyon nehéz megfejteni.

A hollóknak ráadásul területenként eltérő dialektusaik vannak. A forrás szerint emiatt például egy kínai holló egyetlen „szót” sem értene abból, amit egy spanyolországi példány mond neki.

## Ugrómajmok és más főemlősök

A dél-amerikai ugrómajmok meghatározott sorrendben hallatják hangjaikat. Ezekkel nemcsak egy ragadozó jelenlétét jelzik, hanem azt is, hogy a veszély a levegőből vagy a talaj felől fenyeget-e.

A főemlősök kommunikációja azonban nem mindig hangokon alapul. Egy kutatás szerint az emberek megértik a csimpánzok gesztusait. Ez arra utalhat, hogy ezek a kéz- és karmozdulatok egy közös, ősi gesztusnyelv maradványai.

Egy másik vizsgálat azt állapította meg, hogy az emberhez hasonlóan mássalhangzószerű hangokat az emberszabásúak közül kizárólag az orangutánok használnak. A kutatók szerint ez közelebb hozza a fajt hozzánk, és közvetve alátámasztja Darwin evolúciós elméletét.

Más tudósok eközben a csimpánzok nyelvét igyekeznek feltérképezni: eddig 390 „szót” azonosítottak.