A világ tele van jó kérdésekkel.
Mi szeretünk utánajárni.
Cikkek, tapasztalatok és érdekességek egy helyen.
Egy 220–215 millió éves Plateosaurus felkarcsontja összenőtt a lapockájával egy évekig fennálló fertőzés miatt. A lelet a dinoszauruszoknál ismert legrégebbi csontvelőgyulladás, és a két lábon járás mellett is érvet szolgáltat.
Egy Kínában feltárt tollas dinoszaurusz arra utal, hogy a mikroraptorinák a madaraktól függetlenül sajátíthatták el az aktív repülést, és négy végtaggal rugaszkodhattak el.
Egy százmillió éves borostyánban különleges, hajlékony szívókájú rovarfajt azonosítottak. A Cretodorus noonoo nevét a Teletabik porszívójáról kapta.
Először figyelték meg, hogy egy vörös törpe anyagot von el a körülötte 86,65 perc alatt megforduló barna törpétől. A folyamat akár évmilliárdokig is eltarthat.
Az ókori himnuszoktól Bosch pokolbéli kottáján és a jég énekén át az üstökösökig és pulzárokig: öt hang, amely kitágítja a hallható világot.
A HS 0209+0832 fehér törpére hulló anyag szokatlan összetétele arra utal, hogy egy, a csillag külső rétegeiből kialakult bolygójelölttől származhat.
Az antarktiszi Arthrobacter-törzsek mintegy 90 százalékát nem találták meg más térségek adatbázisaiban, és a kísérletek szerint különösen jól tűrik a hideg, száraz körülményeket.
Az emberi agy nem három, egymásra rakódott evolúciós rétegből áll. A 182 faj vizsgálatára épülő kutatás szerint az agyterületek a helyért és az energiáért versengő, összekapcsolt hálózatokként fejlődtek.
Egy légköri modell szerint a Mars óriási, időszakosan visszatérő felhőjében a vízgőz porszemcsék nélkül is közvetlenül jéggé alakulhat.
A Pa 30 köd új felvételein gyöngysorszerű gázcsomók rajzolódtak ki. A ritka szupernóva közepén egy szinte elmozdulatlan „zombicsillag” maradt.
A James Webb űrtávcső mérései először igazolták közvetlenül, hogy egy Naprendszeren kívüli barna törpe vízfelhőinek vastagsága idővel változik.
Egy új modell szerint a Nap és a Hold gyenge árapályhatása rezonanciát idézhet elő egyes törésvonalakon, és lassú vagy hirtelen földmozgást válthat ki.
A több mint tízmilliárd éven át utazó gyors rádiókitörés forrásgalaxisát is azonosították. A jel a korai világegyetem anyagáról és szerkezetéről is új adatokat adott.
Egy új hipotézis szerint a tűz esti társas időt teremtett, fénye pedig erősíthette az összetartozást, így hozzájárulhatott a történetmesélés és az összetett emberi kommunikáció kialakulásához.
Niels Bohr atommodellje összekapcsolta az atom szerkezetét a hidrogén színképével, és utat nyitott a kvantummechanika, valamint a modern atommagfizika felé.
Az Asgard-archeák aktin segítségével nyúlványokat növesztenek és kúsznak a felületeken. A felfedezés szerint az összetett sejtmozgás már az eukarióták megjelenése előtt kialakulhatott.
Egy 55 millió éves antarktiszi lábnyom arra utal, hogy az ősi kontinens erdeiben nemcsak ragadozó madarak, hanem szárazföldi ragadozó emlősök is éltek.
A kutatók a 119-es és 120-as elem előállításáért versenyeznek. A kísérletek nemcsak a periódusos rendszert bővíthetik, hanem az atommag szerkezetének és stabilitásának megértéséhez is közelebb vihetnek.
A 345 millió éves Westlothiana lizziae kövületét sokáig korai hüllőnek tartották. A röntgenvizsgálat belső kopoltyúkat és más olyan jegyeket tárt fel, amelyek vízi vagy kétéltű életmódra utalnak.
Az Ausztráliában talált, 30 millió éves fosszilis termés az első bizonyíték arra, hogy a Melastomataceae növénycsalád már Kelet-Gondwana ősi esőerdeiben is jelen volt.
A FAST rádiótávcső adataiban egy keskeny sávú, változó frekvenciájú jelet találtak a K2−155 bolygórendszer irányából. Lehetséges technoszignatúrának számít, de eredete ismeretlen, és nem bizonyítja földön kívüli értelem létezését.
Az ajtóhatás miatt egy környezet- vagy kontextusváltás után elfelejthetjük, mit akartunk tenni. A jelenség természetes, hatását pedig a párhuzamos feladatok csökkentésével, emlékeztetőkkel és rutinokkal mérsékelhetjük.
Középkori pergamenlapokon mutatták ki a juhhimlő vírusát. A bronzkori leletekkel összevetett adatok szerint a kórokozó már 3500–3700 éve is veszélyeztette a háziállatokat.
A neutroncsillag egy város méretűre összeomlott csillagmag, amely a Napnál is nehezebb lehet. Bemutatjuk születését, belső rétegeit, típusait és fekete lyukká válásának feltételeit.
A lebegő békától a serpenyőn szaladgáló vízcseppig számos jelenség tűnik lehetetlennek. Valójában mindegyiket ismert fizikai törvények magyarázzák.
Az antarktiszi jégből épített IceCube új megfigyelési módszert adott a csillagászatnak: nagy energiájú neutrínókkal tárja fel a világegyetem rejtett részecskegyorsítóit. A kutatás az aktív galaxisoktól a sötét anyag kereséséig vezet, miközben a bajkáli és földközi-tengeri detektorok is bővítik a neutrínóégboltról alkotott képet.
A madarak és az emlősök összetett idegi rendszerei egymástól függetlenül alakulhattak ki. Az eredmények szerint az absztrakt gondolkodásra képes agy többször is megjelent az evolúció során.
A dinoszauruszok korát 66 millió éve egy aszteroida-becsapódás zárta le. A lehűlés és a táplálékláncok összeomlása tömeges kihalást okozott, amelyet a vulkanizmus is súlyosbíthatott. A madarak azonban dinoszauruszleszármazottként túlélték a válságot.
Albert II rhesusmajom 1949-ben első emlősként lépte át a Kármán-vonalat. Küldetése fontos élettani adatokkal alapozta meg az emberes űrrepüléseket és az űrbiomedicinát.
A zsákállatokon és ingolákon végzett géncserés kísérletek szerint az ősi Hmx gén fontos szerepet játszhatott a feji idegdúc, majd az agy evolúciójának kezdetén.
A pareidolia miatt arcokat és ismerős alakzatokat látunk véletlenszerű mintákban. A jelenséghez evolúciós örökségünk, elvárásaink és az agy felismerési folyamatai egyaránt hozzájárulhatnak.
A Tejútrendszer halóján túl felfedezett, csillagok nélküli hidrogénfelhő forgó gázkorongra és jelentős sötétanyag-tartalomra utal. Az objektum a sötét galaxisok egyik legígéretesebb jelöltje lehet.
Rádiójelekkel térképezték fel először nagy léptékben a Cygnus X optikai és infravörös tartományban láthatatlan molekuláris gázát. Az eredmények a csillagkeletkezés kezdeti folyamatairól árulkodnak.
A Földtől 300 fényévre felfedezett Éosz tömege a Napénak 3400-szorosa. Az eddig rejtett molekulafelhőt a hidrogén ultraibolya fénylése árulta el.
A James Webb űrtávcső és a kettős gravitációs nagyítóhatás segítségével egyszerre 44 csillagot azonosítottak a távoli Sárkányív galaxisban.
Három, korábban csak a korai világegyetemből ismert kompakt, vöröses galaxist találtak rekordközeli távolságban. A felfedezés új megvilágításba helyezheti keletkezésüket és kapcsolatukat a szupernagy tömegű fekete lyukakkal.
Az ALMA egy fiatal kettős protocsillag körül milliméteres porszemcséket észlelt a csillagszél vájta üregekben. A részecskék később visszajuthatnak a korongba, és bolygók építőanyagává válhatnak.
A Gaia adatai alapján több mint ezer, közös eredetű fiatal csillagot azonosítottak. Az Ophion tagjai szokatlanul kaotikusan szóródnak szét a Tejútrendszerben.
Két, a Földnél mintegy háromszor nagyobb szubneptunuszt azonosítottak 259 fényévre. Egyikük az erős besugárzás miatt valószínűleg veszít a légköréből.
A Naptól 150 fényévre felfedezett két fehér törpe 23 milliárd év múlva összeolvad, majd Ia típusú szupernóvaként felrobban. A rendszer régóta vizsgált elméletet erősít meg.
A Perszeusz-galaxishalmaz gömbhalmazainak eloszlása vezetett el a CDG-2-höz, amely a kutatók szerint 99,99 százalékban sötét anyagból állhat.
Az OpenAI szerint mesterségesintelligencia-rendszere bizonyítást talált a Navier–Stokes-egyenletek egyik alapvető problémájára. Egy amerikai matematikus azonban azzal vádolja a céget, hogy egy még nem publikált kutatás ötletét használta fel.
A kék tejelőgomba feltűnő színével és kék tejnedvével hívja fel magára a figyelmet. Ehetőnek tartják, de ízét nem mindenki ítéli meg egyformán.
A dinamitfa mérgező tejnedve égési sérülést, görcsöket és átmeneti vakságot okozhat, érett termése pedig nagy robajjal szétnyílik, és akár 250 km/órás sebességgel lövi szét magjait.
Idegen lényre emlékeztető gomba, parazita növény, fotoszintetizáló tengeri csiga és üvegdísznek látszó hernyó: öt megtévesztő életforma.
Alain Bombard 1952-ben egyedül szelte át az Atlanti-óceánt gumicsónakban, de tapasztalatai veszélyes általánosításokhoz vezettek. Története jól példázza, hogyan rejti el a túlélési torzítás a kudarcokat és az áldozatokat.
A szibériai örökfagyban előkerült egy mintegy 36 ezer éves Homotherium latidens-kölyök múmiája. A barna szőrzetet és lágy szöveteket is megőrző lelet az első a kardfogú macskák körében.
A Macrocybe titans kalapjának kerülete az egy métert, egy egész gombacsoport tömege pedig a harminc kilogrammot is meghaladhatja. Fiatalon mérgező fajjal téveszthető össze.
A Föld legsekélyebb tengere gyorsan felmelegszik és lehűl, ám csekély mélysége miatt a viharok, szakadóáramlások, gázkitörések és az ökológiai válság különösen veszélyessé teszik.
A kazah határ közelében fekvő Bogdo–Baszkuncsak Természetvédelmi Területen sódóm emelte hegy, rendkívül sós tó, különleges színű folyó és Oroszországban máshol nem élő hüllők várják a látogatót.
A mancinellafa zöld almára emlékeztető termése, tejnedve és füstje egyaránt súlyos sérüléseket okozhat. A Karib-tenger partjain még esőben sem biztonságos alatta menedéket keresni.
A tengerek nemcsak kisebbek az óceánoknál: sótartalmuk, mélységük, élőviláguk, határaik és áramlásaik is más jellegűek lehetnek.
A mikroszkópos felvételek a bőr, az idegrendszer, a szem és a belső fül szabad szemmel nem látható részleteit, valamint hétköznapi higiéniai eszközöket mutatnak be.
A csaknem 11 kilométer mély Mariana-árok ott keletkezett, ahol az idős, nehéz Pacifikus-lemez a fiatalabb Fülöp-szigeteki-lemez alá bukik. A folyamat földrengéseket és vulkánokat is létrehoz.
A csodálatos velvícsia két, egész életén át növekvő levéllel, vastag pararéteggel és CAM-fotoszintézissel alkalmazkodott a sivatagi körülményekhez.
A nyugat-afrikai katamfe magköpenyében található taumatin legalább háromezer alkalommal édesebbnek számít a szacharóznál, a növény leveleit és szárát pedig többféle célra hasznosítják.
A 2004-ben észlelt, mindössze 0,2 másodperces magnetárkitörés még 50 ezer fényév távolságból is megzavarta a Föld ionoszféráját. Az ilyen neutroncsillagok mágneses tere minden ember alkotta mágnesét messze felülmúlja.
Egy fosszilis lenyomat melanoszómái alapján részben rekonstruálhatták a Sinosauropteryx színezetét: gesztenyebarna hát, gyűrűs farok és maszkszerű arcminta jellemezhette.
Az emberi és állati agy gyakran néhány jellegzetes vonásból alkot teljes képet. A szupernormális ingerek ezeket a mintákat túlozzák el, ezért akár a természetes jelzéseknél is erősebb reakciót válthatnak ki.
Nyugat-Ausztrália partjainál egy több mint 200 négyzetkilométeres tengerifűmezőről derült ki, hogy egyetlen, gyöktörzsekkel terjeszkedő növény, amely legalább 4500 éves lehet.
Roger Mason 13 évesen egy 600 millió éves fosszíliára bukkant Angliában. A Charnia lelete megmutatta, hogy az összetett, többsejtű élet jóval a kambrium előtt kialakult.
Az Arnold-rafflézia virága egy méternél is szélesebb lehet, dögszaggal vonzza a legyeket, és parazita liánok szöveteiből szerzi meg tápanyagait.
A Namíb-sivatag rejtélyes, csupasz köreit nem betegség vagy természetfeletti erő hozza létre: a fű gyökerei vízért versengenek, a kopár foltok pedig átmeneti víztározóként működnek.
Az oxigénminimum-zónákban a legtöbb többsejtű élőlény nem marad életben, baktériumok, medúzák és néhány különlegesen alkalmazkodott állat azonban benépesíti ezt a szélsőséges környezetet.
A James Webb űrtávcső először mutatott ki közvetlenül szilikátfelhőket egy exobolygón, egy másik fiatal gázóriás körül pedig forró szilikátkorongot talált.
Két születő óriásbolygót azonosítottak a WISPIT 2 fiatal csillag korongjában. A rendszer a Naprendszer korai állapotába is betekintést engedhet.
Egy több mint 500 millió éves lelet alapján a Hallucigenia tetemekből szívhatta ki a puha szöveteket, de a fosszília értelmezését más paleontológus vitatja.
Az olvasás nem velünk született képesség: az agy meglévő látási és nyelvi rendszereket szervez át hozzá. Betűfelismerés, gyors szemmozgások és párhuzamos feldolgozás teszi automatikussá.
A sötét anyag hipotézise a csillagok váratlan galaktikus mozgását magyarázza. Tömege lehet, mégis láthatatlan és megfoghatatlan, közvetlen bizonyíték pedig egyelőre nincs rá.
