Így kommunikálnak egymással az állatok
A delfinek gazdag hangkészlettel, a hollók hangokkal és testtartással, az ugrómajmok pedig rendezett jelzéssorokkal adnak át összetett információkat.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
A delfinek gazdag hangkészlettel, a hollók hangokkal és testtartással, az ugrómajmok pedig rendezett jelzéssorokkal adnak át összetett információkat.
Az orkák összehangoltan vadásznak halakra, fókákra, pingvinekre, sőt bálnákra is. Matriarchális családjaikban az anyák adják tovább a saját vadászati módszereiket.
Az ámbráscet akár kilométeres mélységekbe merül, különleges cetvelőszervét pedig többek között a felhajtóerő szabályozására és a hangok irányítására használja. Az évszázados vadászat után világszerte mintegy 400 ezer példánya maradt.
Az ámbráscetek hatalmas hegeit valóban óriáskalmárok okozzák, de a mélytengeri összecsapás korántsem egyenlő küzdelem. A legnagyobb nyomok azért lehetnek 20 centiméteresek, mert a fiatal cetekkel együtt a hegeik is nőnek.
A ködbe burkolózó, állandóan változó Sable-szigetnél több mint 350 hajó tört össze. Az egykori hajótemető ma vadlovaknak, fókáknak és madaraknak ad otthont.
A bálnák és a delfinek nem isznak tengervizet: folyadékszükségletüket vízben gazdag táplálékuk fedezi, szervezetük pedig minimálisra csökkenti a vízveszteséget.
A tengerfenékre süllyedő bálnatetem körül új ökoszisztéma születik: előbb dögevőket táplál, majd férgeknek, szivacsoknak és koralloknak ad otthont akár száz évig.
Az oxigénminimum-zónákban a legtöbb többsejtű élőlény nem marad életben, baktériumok, medúzák és néhány különlegesen alkalmazkodott állat azonban benépesíti ezt a szélsőséges környezetet.
A beluga emberi térdekre emlékeztető redői, mozgékony homloka és szokatlan arca mögött a sarkvidéki élethez alkalmazkodott anatómia áll.
A dugong akár négy méteresre is megnőhet, mégis növényevő, ritka szőrzete pedig az érzékelésben segítheti. Hét tény a lassan fejlődő tengeri emlősről.