Csak az Antarktiszon élő baktériumokat találtak
Az antarktiszi Arthrobacter-törzsek mintegy 90 százalékát nem találták meg más térségek adatbázisaiban, és a kísérletek szerint különösen jól tűrik a hideg, száraz körülményeket.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
Az antarktiszi Arthrobacter-törzsek mintegy 90 százalékát nem találták meg más térségek adatbázisaiban, és a kísérletek szerint különösen jól tűrik a hideg, száraz körülményeket.
Az emberi agy nem három, egymásra rakódott evolúciós rétegből áll. A 182 faj vizsgálatára épülő kutatás szerint az agyterületek a helyért és az energiáért versengő, összekapcsolt hálózatokként fejlődtek.
Az Asgard-archeák aktin segítségével nyúlványokat növesztenek és kúsznak a felületeken. A felfedezés szerint az összetett sejtmozgás már az eukarióták megjelenése előtt kialakulhatott.
Egy 55 millió éves antarktiszi lábnyom arra utal, hogy az ősi kontinens erdeiben nemcsak ragadozó madarak, hanem szárazföldi ragadozó emlősök is éltek.
A 345 millió éves Westlothiana lizziae kövületét sokáig korai hüllőnek tartották. A röntgenvizsgálat belső kopoltyúkat és más olyan jegyeket tárt fel, amelyek vízi vagy kétéltű életmódra utalnak.
Az Ausztráliában talált, 30 millió éves fosszilis termés az első bizonyíték arra, hogy a Melastomataceae növénycsalád már Kelet-Gondwana ősi esőerdeiben is jelen volt.
A lepkeszárnyak mintázata és mozgása félrevezető vizuális jeleket kelt, ezért a támadó madarak gyakran elvétik zsákmányukat.
Egy ananásszal végzett kísérlet szerint a csimpánzok ritkábban lopnak barátaiktól, és a konfliktusokat is gyorsabban rendezik közeli társaikkal.
A Dehnel-jelenség során egyes emlősök agya, koponyája és más szervei télen akár 20–30 százalékkal is összezsugorodhatnak, majd tavasszal teljesen regenerálódnak. A kutatók a folyamat molekuláris hátterét vizsgálták.
A madarak és az emlősök összetett idegi rendszerei egymástól függetlenül alakulhattak ki. Az eredmények szerint az absztrakt gondolkodásra képes agy többször is megjelent az evolúció során.
A kígyók háromszor gyorsabban foglalnak el új ökológiai fülkéket, mint más pikkelyes hüllők, de kivételes evolúciós tempójuk oka továbbra is rejtély.
A dinoszauruszok korát 66 millió éve egy aszteroida-becsapódás zárta le. A lehűlés és a táplálékláncok összeomlása tömeges kihalást okozott, amelyet a vulkanizmus is súlyosbíthatott. A madarak azonban dinoszauruszleszármazottként túlélték a válságot.