A világ tele van jó kérdésekkel.
Mi szeretünk utánajárni.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
Az emberi agy nem három, egymásra rakódott evolúciós rétegből áll. A 182 faj vizsgálatára épülő kutatás szerint az agyterületek a helyért és az energiáért versengő, összekapcsolt hálózatokként fejlődtek.
A madarak és az emlősök összetett idegi rendszerei egymástól függetlenül alakulhattak ki. Az eredmények szerint az absztrakt gondolkodásra képes agy többször is megjelent az evolúció során.
A zsákállatokon és ingolákon végzett géncserés kísérletek szerint az ősi Hmx gén fontos szerepet játszhatott a feji idegdúc, majd az agy evolúciójának kezdetén.
A legfeljebb 30 másodperces mikrocselekvésekhez nem kell különleges eszköz vagy sok idő. Öt egyszerű gyakorlat segíthet visszatérni a jelenbe, megfigyelni a testi érzeteket, az értékeink szerint dönteni, teret adni az érzelmeknek és önmagunkat támogatni.
A Dofleinia armata csápjaiban villámgyorsan kilövellő, neurotoxint bejuttató csalánsejtek vannak. A partra sodródott példányokat sem szabad megérinteni.
A gyantás kutyatej rendkívül csípős toxinja kikapcsolhatja a fájdalomérző idegeket. Hatása hónapokig tarthat, de a fájdalom hiánya sérülésveszéllyel jár.
A nikotin a dohánynövény természetes rovarmérge, az emberi agyban pedig a dopamin felszabadulását serkenti. Kellemes pszichostimuláns hatása hozzájárul a függőség kialakulásához.
A mikroszkópos felvételek a bőr, az idegrendszer, a szem és a belső fül szabad szemmel nem látható részleteit, valamint hétköznapi higiéniai eszközöket mutatnak be.
A Chirodectes maculatust 1997-ben, 2021-ben és 2023-ban figyelték meg. A különleges kockamedúza aktív úszó, fejlett látószerve van, tapogatóit pedig csalánsejtek borítják.
A mindössze mintegy ezer sejtből álló kerekesférgeknek még agyuk is van. Az e mögött található szerv felépítését már ismerjük, a szerepét azonban egyelőre csak találgatják.
A polip karjai részben önállóan döntenek, bőre érzékel és álcáz, RNS-e nagy arányban szerkeszthető – életét mégis gyors hormonális összeomlás zárja le.
Az emberi és állati agy gyakran néhány jellegzetes vonásból alkot teljes képet. A szupernormális ingerek ezeket a mintákat túlozzák el, ezért akár a természetes jelzéseknél is erősebb reakciót válthatnak ki.
