A 20. század műszaki fejlődése nemcsak életünket alapjaiban megváltoztató újításokat hozott. Számos olyan szerkezet is készült, amely különös ötletével vagy szokatlan megjelenésével tűnt ki, de végül nem vált a mindennapok részévé.

## Mellmasszírozó és -mosó készülék, 1930

A korabeli reklám szerint ez a furcsa szerkezet orvosilag is támogatott, komoly és egyszerű megoldást kínált arra, hogy a nők melle a szülés után is megőrizze korábbi állapotát. A hirdetés egyenesen azt sugallta, hogy minden nőnek szüksége van rá.

## Whiskyízű fogkrém

A gyártók azzal próbálták vonzóbbá tenni a szájápolást, hogy alkoholos ízesítésű fogkrémet kínáltak. A vásárlók skót whisky és bourbon közül választhattak.

## Gödröcskéket formáló eszköz, 1936

A New York állambeli Rochesterben élő Evangeline Gilbert 1923-ban szabadalmaztatta a szerkezetet. Az arcra kellett felhelyezni, a fül és az áll mögött rögzítették, két kiálló pálcája pedig erősen és fájdalmasan nyomta az orcát. A reklám szerint tartós használata „két bájos gödröcskét” alakított ki.

## Az Izolátor, 1925

A munka közbeni figyelemelterelés jóval az okostelefonok megjelenése előtt is gondot okozott. Hugo Gernsback az 1920-as években mutatta be az Izolátor tervét: a félelmetes külsejű sisak elzárta viselőjét a hangoktól és a látványtól, hogy kizárólag a feladatára összpontosíthasson.

## Tojásszögletesítő

Ez az eszköz egyetlen célt szolgált: a hagyományos tojásokat négyszögletűvé formálta.

## „Szépségmikrométer”, 1937

A Max Factor sminkmester által az 1930-as évek elején megalkotott szerkezet részletesen felmérte a női arcot, hogy azonosítsa annak állítólagos „hibáit”. Az eredmények alapján lehetett eldönteni, hol van szükség korrigáló sminkre. Elsősorban hollywoodi színészek számára tervezték, de nem terjedt el a filmiparban.

## Jeges másnaposságűző maszk, 1947

A Max Factor egy másik különös terméke kellemes hűsítést és szebb arcszínt ígért a másnapossággal küzdő nőknek. A jégkockákkal töltött maszkot hollywoodi színésznőknek is szánták.

## Fényképező revolver, 1938

Ez a revolver közvetlenül a lövés előtt fényképet készített. A felvételek vélhetően nem családi albumokba szánt emlékképek voltak.

## Ujjvédő tárcsázáshoz

A nejlonból készült ujjvédőt titkárnőknek és telefonközpontosoknak találták ki. Ők naponta órákon át forgatták a telefon tárcsáját, amitől elfáradt az ujjuk, és a manikűrjük is megsérülhetett.

## Egérriasztó macskafej

A macskafejet formázó készülék nyávogással próbálta elijeszteni a rágcsálókat. Arról nincs adat, mennyire bizonyult hatékonynak.

## Utcai barnító automata, 1930

Az automata tíz centért kínált barnulást a nőknek, méghozzá közvetlenül az utcán.

## Találmányok, amelyek valóban átformálták az életet

A 20. század ugyanakkor olyan újítások elterjedésének időszaka is volt, amelyek nélkül ma nehéz lenne elképzelni az utazást, a háztartást, a gyógyítást vagy a kommunikációt.

Az atomenergia egyszerre hozott hatalmas energiatermelési lehetőséget és rendkívül pusztító fegyvert. A személyi számítógép előzményei közül Konrad Zuse 1941-es Z3 számológépe, majd John Mauchly 1946-ban bemutatott ENIAC-ja emelkedik ki.

A repülés történetében a Wright fivérek 1903-as útja jelentett mérföldkövet: Flyer–1 gépük 59 másodperc alatt 260 métert tett meg Kitty Hawk fölött, majd sikeresen földet ért. Az autóipar gyökerei még a 19. századra nyúlnak vissza, de a modern járművekhez hasonló, megbízható és biztonságos autók a 20. században jelentek meg. Henry Ford 1908-ban a középosztály számára is elérhetőbbé tette az autóvásárlást.

A rakétatechnika tette lehetővé az emberes űrrepülést és a műholdak pályára állítását, ugyanakkor nagy erejű fegyverekhez is vezetett. Szergej Koroljov irányításával 1956-ban készült el a nyolcezer kilométeres hatótávolságú, kétlépcsős R–7 interkontinentális ballisztikus rakéta, amelyet 1957-ben sikeresen teszteltek a mai Bajkonuri űrrepülőtér területén. A 19. század végén már léteztek teljes értékű tengeralattjárók, de modern formájukat és rendszeres alkalmazásukat a következő században nyerték el.

Az orvoslást gyökeresen átalakította az Alexander Fleming által 1928-ban felfedezett penicillin, amelyet újabb antibiotikumok követtek. A televízió megalkotásán több ország kutatói dolgoztak; John Baird skót feltaláló 1926. január 26-án mutatta be a mozgó, féltónusos képek továbbítására alkalmas készülékét.

A forrás szerint az internetet az 1950-es években találták fel. A Datareportal adatai alapján 2023 elején a világ lakosságának mintegy 64,4 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel. A rádió egykor az információterjesztés egyik legfontosabb eszköze volt: az első hangot közvetítő rádióadásra 1906. december 24-én került sor. Máig vita tárgya, hogy Alekszandr Popov vagy Nikola Tesla tekinthető-e a rádió első feltalálójának, de mindketten jelentősen hozzájárultak a kommunikáció fejlődéséhez.

A röntgensugárzást Wilhelm Röntgen 1895. november 8-án fedezte fel véletlenül, széles körű alkalmazása azonban a 20. században kezdődött. Megfigyelte, hogy a sűrű fekete papírral körülvett katódsugárcső bekapcsolásakor világítani kezdtek a bárium-platino-cianid kristályai.

Az első mobiltelefon az 1970-es években jelent meg. Feltalálója, a Motorolánál dolgozó Martin Cooper Manhattan utcáin sétálva hívta fel hatalmas hordozható készülékéről Joel Engelt, a Bell Laboratories kutatási részlegének vezetőjét.

A lánctalpas harckocsik szintén a 20. században alakították át a hadviselést. Alekszandr Porohovscsikov orosz feltaláló 1914-ben terjesztette elő tervét, brit kollégája, Ernest Swinton pedig 1915-ben alkotta meg egy harcjármű első prototípusát. Két évvel később már 2100 harckocsi gördült le a gyártósorról.

Az inzulin felfedezése hosszú élet lehetőségét adta a cukorbetegeknek. Frederick Banting kanadai orvos kutatásai és a kutyákon végzett sikeres vizsgálatok után 1922-ben a 14 éves Leonard Thompson kapta az első inzulininjekciót.

A hűtés története korábban kezdődött: John Gorrie amerikai orvos 1850. július 14-én mutatta be a mesterséges jég előállításának elvén működő hűtőberendezést. Az ilyen készülékek sorozatgyártása azonban csak 1950-ben indult meg.