Egy sebész-onkológus rendszeresen kap kérdéseket vizeletterápiáról, szódabikarbónáról, sőt terpentinről is. Az ilyen alternatív módszerekről a betegek többnyire a közösségi médiában, ismerősöktől vagy kórházi szobatársaiktól hallanak. Az interneten rengeteg a megbízhatatlan egészségügyi információ, a „csodás gyógyulásokról” szóló történetek pedig gyorsan terjednek. Hasonló kérdésekkel más szakorvosok is találkoznak, legyen szó ízületi panaszokról vagy cukorbetegségről.

Ezeknek a módszereknek az egyik legnagyobb veszélye az időveszteség: miközben valaki hatástalan kezeléssel próbálkozik, romolhat az állapota. Az alábbi jelek okot adhatnak a gyanakvásra, de a kezelésről mindenképpen a kezelőorvossal együtt érdemes dönteni.

## 1. Nem a kezelés mellett, hanem helyette ajánlják

A legveszélyesebb helyzet az, amikor egy módszer kedvéért abba kell hagyni az előírt gyógyszerek szedését, vagy le kell mondani egy műtétről. Még egy önmagában ártalmatlan szer is kockázatossá válik, ha hatásos terápia helyett alkalmazzák.

Amerikai kutatók gyógyítható daganatos betegséggel élők adatait vizsgálták. Összehasonlították azokat, akik kizárólag alternatív kezelést választottak, azokkal, akik a bevett orvosi ellátást kapták. Öt év elteltével az első csoport 54,7 százaléka, a másodiknak viszont 78,3 százaléka volt életben.

## 2. Mindent vagy százszázalékos sikert ígér

Gyanús az a szer, amely állítólag egyszerre jó a magas vérnyomásra, az ízületi fájdalomra és a májpanaszokra. A valódi gyógyszereknek pontos javallataik vannak, és még az adott betegségnél sem segítenek mindenkinek.

Jó példa erre a dexametazon 2020-as vizsgálata súlyos COVID–19-ben. A gépi lélegeztetésre szoruló betegek körében körülbelül harmadával csökkentette a halálozás kockázatát, míg azoknál, akiknek nem kellett oxigén, nem mutattak ki előnyt. Egy hatásos gyógyszer eredménye gyakran éppen ilyen: bizonyos betegek esélyeit jelentősen javíthatja, de nem használ mindenkinek és minden betegségre.

Az univerzális ígéretek mögött sokszor az az elképzelés áll, hogy minden betegségnek egyetlen oka van, például paraziták, gombák, „salakanyagok” vagy egyetlen vitamin hiánya. Ezek az elméletek egyszerűségükkel csábítanak, csakhogy a cukorbetegség, az ízületi gyulladás és a magas vérnyomás eltérő mechanizmusokkal alakul ki, ezért másként is kezelik őket. Az amerikai gyógyszer- és élelmiszerügyi hatóság, az FDA a csalás egyik jelének tekinti, ha egy termék sok, egymástól különböző betegséget ígér gyógyítani.

## 3. Azt állítják, hogy „az orvosok és a gyógyszergyárak eltitkolják”

A tipikus érvelés szerint a szódabikarbóna vagy a hidrogén-peroxid túl olcsó, ezért a gyógyszercégek nem keresnének rajta, és inkább elhallgatják a hatását.

Csakhogy kutatásokat nem kizárólag gyógyszergyárak végeznek. Egyetemek, állami alapok és egészségügyi rendszerek is finanszírozzák őket, és olcsó szereket is rendszeresen vizsgálnak. A dexametazon kutatását például az Oxfordi Egyetem és a brit egészségügyi rendszer kórházai végezték. Az eredményeket azonnal közzétették, és az NHS becslése szerint a gyógyszer a következő kilenc hónapban világszerte körülbelül egymillió életet mentett meg. Az alacsony ára nem volt akadály.

Növényi szereket is vizsgálnak közpénzből. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek finanszírozták a memóriára népszerű ginkgo biloba kutatását. Több mint háromezer, legalább 75 éves résztvevő átlagosan hat éven keresztül szedett ginkgót vagy placebót. A demencia mindkét csoportban ugyanolyan gyakran alakult ki: a „természetes” készítményt tisztességesen megvizsgálták, de nem bizonyult hatásosnak.

Ha egy növény valóban használ, gyógyszer válhat belőle. Az aszpirin előanyagát, a szalicint 1828-ban vonták ki a fűzfakéregből, az acetilszalicilsavat pedig a Bayer szintetizálta a 19. század végén. A malária elleni artemizinint a hagyományos kínai orvoslásban használt ürömből nyerték ki; a felfedezésért 2015-ben Nobel-díjat adtak. Nincs szükség arra, hogy egy hatásos szert az olcsósága miatt eltitkoljanak a betegek elől.

## 4. Kutatások helyett sikertörténeteket mutatnak

Az, hogy „a szomszédnak bevált”, nem bizonyíték. A személyes beszámoló lehet őszinte, de többféle magyarázat állhat mögötte:

- téves volt a diagnózis, és a betegség eleve nem állt fenn; - a beteg közben hagyományos kezelést is kapott, de a javulást a gyógynövénynek tulajdonította; - a panasz magától is elmúlt volna, és a javulás csak időben esett egybe az alternatív szer használatával; - túlélési torzítás lépett fel: azokról, akiknek nem segített, rendszerint nem szólnak a történetek.

A személyes tapasztalat megtévesztő erejét jól szemlélteti egy térdízületi tükrözéssel kapcsolatos kísérlet. Az arthrosis miatt sokáig végzett műtét vizsgálatában 180 beteget három csoportra osztottak. Két csoport valódi beavatkozást kapott, a harmadiknál azonban csak bemetszéseket ejtettek a bőrön, a műszereket nem vezették be az ízületbe. A résztvevők nem tudták, melyik csoportba kerültek. Két év alatt a fájdalom és a térd mozgathatósága a valódi műtétek után sem alakult jobban, mint a színlelt beavatkozás után. A betegek évekig valóban javulásról számoltak be, de a kísérlet alapján nem az ízületen belüli műtéti eljárás okozta azt.

A placebohatás valamelyest enyhítheti a fájdalmat vagy a hányingert. A Cochrane áttekintése szerint azonban a betegség objektív mutatóira nincs számottevő hatása. Valaki tehát jobban érezheti magát, miközben a betegsége tovább romlik.

## 5. Csak „kémcsőben” vagy egereken működött

Egy anyag elpusztíthat sejteket a laboratóriumban anélkül, hogy valaha gyógyszer válna belőle. A döntő kérdés az, hogy be lehet-e juttatni az emberi szervezetbe olyan mennyiségben, amely már hat a betegségre, de még nem okoz kárt. Az alkohol például valóban öl sejteket, mégsem lehet egyszerűen olyan koncentrációban a vérbe juttatni, amely ehhez szükséges.

Az állatkísérletes siker sem jelent biztos eredményt. Az állatkísérleteken túljutó és első emberi tesztelésig elérő gyógyszerjelölteknek átlagosan mintegy 14 százalékát engedélyezik végül. Egy kísérleti gyógyszercsoportnál 16 szer jutott el az állatoktól az embereken végzett vizsgálatokig. Több mint 1,6 milliárd dollárt költöttek rájuk, de egyikből sem lett gyógyszer. Az elemzést maguk a kutatók tették közzé: a bizonyítékokon alapuló orvoslás a kudarcairól is nyíltan beszámol.

Az alternatív gyógyászat ismert példája az amigdalin, amelyet „B17-vitaminnak” is neveznek, noha nem vitamin. Évtizedek óta természetes rákellenes szerként árulják. Laboratóriumi körülmények között hathat daganatsejtekre, de nincs megbízható bizonyíték arra, hogy daganatos betegeknek segítene. Ráadásul a szervezetben mérgező cianid keletkezhet belőle.

## 6. „Méregtelenítéssel”, „elsavasodással” vagy „immunerősítéssel” magyarázzák

Ezek tudományos hangzású kifejezések, de gyakran nem kapcsolódik hozzájuk mérhető jelenség. Érdemes megkérdezni, pontosan mely anyagokat nevezik „salakanyagnak”, és hogyan mérik a szintjüket a kezelés előtt és után. Erre általában nincs válasz.

### Detoxprogramok

Az amerikai Nemzeti Komplementer és Integratív Egészségügyi Központ szakértői szerint nincs meggyőző kutatási bizonyíték arra, hogy a „detox” eltávolítaná a méreganyagokat vagy segítene a fogyásban. Az ilyen programok alatt leadott súly rendszerint visszatér, amint az ember újra a megszokott módon kezd étkezni. A tisztítókúrák közben kockázatokat is hordoznak: a hashajtók hasmenést és kiszáradást okozhatnak, a bélöblítés pedig súlyos szövődményekhez vezethet, különösen emésztőrendszeri betegség esetén.

### Kávébeöntés

A „méreganyagok eltávolítására” használt kávébeöntés az úgynevezett Gerson-terápia része. Előnyeit kontrollált vizsgálatok nem igazolják, ugyanakkor haláleseteket is leírtak az ilyen eljárások után.

### Lúgosító étrend

Az étrend a vizelet savasságát megváltoztathatja, a vérét azonban nem. A szervezet a tüdő és a vese segítségével szűk, 7,35–7,45 közötti tartományban tartja a vér pH-értékét, amit étellel nem lehet eltolni.

A lúgosító étrend hívei szerint a sok „savas” étel arra kényszeríti a szervezetet, hogy kalciumot vonjon ki a csontokból, ami idővel csontritkuláshoz vezethet. A kutatások ezt nem támasztják alá. Kanadai tudósok 55 vizsgálatot, köztük 22 randomizált kutatást elemeztek, és nem találtak bizonyítékot sem arra, hogy a „savas” ételek károsítanák a csontokat, sem arra, hogy a lúgos étrend védené őket.

### „Immunerősítés”

Nem világos, minek kellene „erősebbé” válnia, és ezt hogyan lehetne a mindennapokban megállapítani. Az ilyen szereket vizsgáló kutatások eredménye rendszerint szerény. Az echinaceát például 24 kettős vak vizsgálatban, összesen 4631 résztvevővel tesztelték. A megfázás kezelésében nem mutattak ki meggyőző előnyt, megelőzésként pedig legfeljebb csekély lehet a hatása.

## 7. A „természetest” automatikusan biztonságosnak mondják

A növények és étrend-kiegészítők is vegyi anyagokból állnak, ezért mérgezők is lehetnek. A Michigani Egyetem kutatóinak becslése szerint körülbelül 15,6 millió amerikai felnőtt szed legalább egyet hat népszerű, lehetséges májkárosító hatású növényi készítmény közül. Ezek a kurkuma, a zöldtea-kivonat, az ashwagandha, a garcinia, a vörös élesztős rizs és a poloskavész. Az Egyesült Államokban 2004 és 2014 között 7-ről 20 százalékra emelkedett az étrend-kiegészítők és növényi termékek aránya a gyógyszer okozta májkárosodások között. A kurkumát leggyakrabban ízületi fájdalomra szedik, noha klinikai vizsgálatokban erre nem bizonyult hatásosnak.

Az adag is számít. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint italként a zöld tea biztonságos. Azok a koncentrált kiegészítők azonban, amelyek napi legalább 800 milligramm EGCG-t tartalmaznak, összefügghetnek a májkárosodás korai jeleivel.

Az étrend-kiegészítőkre jóval enyhébb előírások vonatkoznak, mint a gyógyszerekre. Az Egyesült Államokban az FDA piacra kerülés előtt nem engedélyezi őket, és csak akkor avatkozhat közbe, amikor már forgalomban vannak. Oroszországban állami nyilvántartásba vétel szükséges, a csomagoláson pedig fel kell tüntetni, hogy a termék nem gyógyszer. A regisztrációnál elsősorban az összetételt és a biztonságot ellenőrzik; a gyógyszerekhez hasonló klinikai vizsgálat nem kötelező. A nyilvántartási igazolás ezért önmagában nem bizonyítja a hatásosságot.

A „természetes” szerek ráadásul zavarhatják a kezelést. Az orbáncfű gyengíti a fogamzásgátló tabletták, bizonyos antidepresszánsok, a warfarin és a sztatinok hatását. Így aki nyugtató orbáncfűteát iszik, nem feltétlenül tudja, hogy közben kevésbé megbízhatóvá válhat a fogamzásgátlása. Más ajánlott szerek, köztük a petróleum, a terpentin és a bürök, önmagukban is mérgezők. Az FDA arra figyelmeztet, hogy a „természetes” szót gyakran arra használják, hogy egy termék biztonságosabbnak tűnjön a valóságosnál.

## 8. Kudarc esetén a beteget hibáztatják

Egyes módszerek híveinek minden sikertelenségre van előre gyártott magyarázatuk: a beteg nem hitt eléggé, elrontotta az arányokat, vagy „vegyszerekkel mérgezett” a szervezete. Ha javulás történik, a módszer működött; ha romlás, a beteg a hibás. Az ilyen elméletet nem lehet ellenőrizni, mert minden eredményt a saját igazolásaként értelmez.

Népszerű elképzelés, hogy a betegség kimenetele a hit erejétől és a hozzáállástól függ, de a kutatások ezt nem igazolják. A New England Journal of Medicine már 1985-ben közölt egy 359 daganatos beteg bevonásával készült vizsgálatot. A társadalmi és pszichológiai tényezők, köztük a reménytelenség érzése, sem a túlélési időt, sem a kiújulásig eltelt időt nem befolyásolták. A lelkiállapot az életminőség szempontjából fontos, de a betegség nem „büntet” a hit hiányáért. Az ilyen módszerek által keltett bűntudat viszont tovább ronthatja a beteg helyzetét.

## 9. Nem szerepel szakmai irányelvekben vagy tudományos adatbázisokban

Mielőtt egy módszert klinikákon kezdenek alkalmazni, hosszú utat jár be: laboratóriumi kísérletek, embereken végzett vizsgálatok és engedélyezés után kerülhet be a szakmai irányelvekbe. Ezekben a dokumentumokban az orvosi szakmai szervezetek foglalják össze, hogyan kell kezelni az adott betegséget.

Ha valaki nem tud azonnal orvossal beszélni, maga is utánanézhet a módszernek, bár ehhez alapvető angoltudásra vagy online fordítóra lehet szükség.

- Érdemes megbízható betegtájékoztató oldalakon keresni, például az NHS, a MedlinePlus vagy a WHO honlapján. - Szakmai irányelveket is lehet olvasni: az orosz dokumentumokat az egészségügyi minisztérium, a brit irányelveket a NICE teszi közzé. Ezeket azonban orvosoknak írják, ezért szakképzettség nélkül nehéz lehet értelmezni őket. Egyes irányelvekbe gyenge bizonyítékokon alapuló módszerek is bekerülhetnek, ezért nemcsak az számít, megemlítik-e az eljárást, hanem az ajánlás bizonyossága is. Az orosz dokumentumokban ezt A-tól C-ig jelzik, és az A jelenti a legmegbízhatóbb adatokat. A bizonytalan részeket érdemes orvossal átbeszélni. - A kutatások a PubMed adatbázisában és a Cochrane Könyvtárban ellenőrizhetők. Ha egyáltalán nincs találat, az komoly ok a kételyre. Néhány cikk azonban még nem bizonyítja a hatásosságot: számít a résztvevők száma és az is, hogy volt-e kontrollcsoport. - Gyanúra ad okot, ha a módszert harminc éve leírták, de azóta sem jelent meg róla új adat, vagy ha a kutatást maga a termék eladója finanszírozta.

## 10. Túl gyors eredményt ígér

„Tíz kiló mínusz egy hónap alatt”, vagy „21 napos kúra, és egészséges lesz” – az ilyen kijelentések figyelmeztető jelek. A súlyos betegségek kezelése rendszerint hónapokig tart, eredményét pedig laborvizsgálatokkal és kontrollokkal értékelik, nem csupán a közérzet alapján. Krónikus betegséget bizonyított módszerekkel sem lehet villámgyorsan meggyógyítani.

A fogyással kapcsolatban különösen sok az irreális ígéret. Az amerikai járványügyi központok szerint azok tudják nagyobb eséllyel megtartani a súlyukat, akik fokozatosan, hetente körülbelül 0,5–1 kilogrammot fogynak. A havi tíz kilogramm ennek a többszöröse. Az FDA a gyors eredmény ígéretét is a csalás figyelmeztető jelei közé sorolja.

## 11. „Áttörésként” és „titkos összetevővel” árulják

A „csoda”, az „új felfedezés”, a „titkos formula” és a „csak ma kedvezményes” a reklám nyelve. Ha mindehhez hírlevelek és célzott hirdetések társulnak, elsősorban terméket próbálnak eladni; a gyógyítás másodlagos lehet.

A probléma méretét az FDA tevékenysége is mutatja. A hatóság egyetlen évtized alatt több mint 90 figyelmeztetést küldött olyan vállalatoknak, amelyek törvénytelenül árultak „rákgyógyszereket”. Voltak köztük tabletták, krémek, szirupok, olajok, teák és készülékek is; sok termék állítólag az ízületi gyulladást és a cukorbetegséget is kezelte.

Ha valóban áttörést jelentő gyógyszert fedeznének fel, arról a nagy sajtóorgánumok és az orvosi folyóiratok is beszámolnának, az orvosok pedig elkezdenék alkalmazni. Furcsa lenne, ha kizárólag az eladó hirdetéséből lehetne értesülni róla.

## Mit tegyünk, ha kétségeink vannak?

**Beszéljünk a kezelőorvossal.** Mondjuk el azt is, milyen étrend-kiegészítőket és gyógynövényeket szedünk vagy tervezünk szedni. Ezek kölcsönhatásba léphetnek a gyógyszerekkel, ahogyan az orbáncfű is. Az orvosnak a teljes képet ismernie kell.

**Kérjünk második véleményt.** Ez bevett gyakorlat, és nem kell attól tartani, hogy a kezelőorvos megsértődik.

**Ellenőrizzük a módszert megbízható forrásokból.** Ilyen az NHS, a MedlinePlus és a Cochrane.

**Ne bízzunk vakon a chatbotokban és a keresők MI-válaszaiban.** Ezek az internetről, köztük reklámcikkekből is gyűjtenek információt, és tényként közölhetnek megbízhatatlan állításokat.

**Vegyük figyelembe az érzelmi állapotunkat.** A félelem és a tehetetlenség gyakran kétes módszerek felé terel. Ha túl nehéz a helyzet, érdemes pszichológussal beszélni: a pánikban meghozott döntések ritkán szerencsések.