A tanulmányi eredményt számos jól ismert tényező alakítja: az értelmi képességek, az erőfeszítés és a motiváció, a sikerbe vetett hit, a stressz, a tanárok szakmai felkészültsége, a tanulási környezet minősége, a család és a pedagógusok támogatása, valamint az alkalmazott tanulási módszerek.

Az elmúlt évek kutatásaiból azonban az is kiderült, hogy kevésbé kézenfekvő körülmények is számíthatnak. A következő eredmények némelyike elsőre meghökkentőnek tűnhet, mégis érdemes elgondolkodni rajtuk.

## 1. Fák az ablak előtt és a környéken

Egy 2023-ban megjelent amerikai kutatás két, 7–9 éves általános iskolásokból álló csoport viselkedését vetette össze. Az egyik csoport tantermeiből fákra lehetett látni, a másikéból kizárólag épületekre. A különbség nem merült ki a kilátásban: azoknál a gyerekeknél, akik fákat láttak az ablakból, ritkábban jelentkezett agresszív vagy hiperaktív viselkedés, és a tanulásban is jobban teljesítettek.

A természet közelsége a felnőtteknek is segíthet. Egy másik amerikai kísérlet résztvevői fárasztó szellemi feladatokat végeztek, majd 40 perces sétára indultak. Egy részük parkban, mások épületek között, az egyetemi campuson sétáltak. Visszatérésük után újabb feladatot kaptak, amelyre a parkban sétálók könnyebben összpontosítottak. A kutatók szerint a természettel való kapcsolat segíti a szellemi munka utáni feszültség levezetését és a regenerálódást.

## 2. Tiszta levegő

Finn kutatók összefüggést találtak az iskolák körüli légszennyezettség és a matematikaérettségi eredményei között. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű finom részecskék – apró porszemek, folyadékcseppek és mikroorganizmusok – koncentrációját vizsgálták.

A meteorológiai állomások adatait a finn iskolák 2006 és 2016 közötti érettségi eredményeivel vetették össze. A legtöbb tantárgy jegyei nem mutattak kapcsolatot a légszennyezettséggel. A matematikaeredmények azonban rosszabbak voltak, ha a vizsga napján az iskola közelében akár csak kis mértékben is megnőtt a finom részecskék mennyisége.

## 3. Évszaknak megfelelő időjárás

A vizsga napján tapasztalt rendkívüli hőség szintén ronthatja a teljesítményt – erre jutottak az amerikai Oklahoma állam iskolai tesztjeit vizsgáló kutatók. Az összefüggés azonban nem egyszerű: a szokatlanul meleg időben tavasszal rosszabbul sikerültek a matematikatesztek, ősszel viszont a normálisnál magasabb hőmérséklet nem befolyásolta az eredményeket.

A kutatók magyarázata szerint szeptemberben a diákok még megszokottnak érzik a meleget, hiszen júliusban és augusztusban a térségben szinte folyamatosan 32 Celsius-fok fölött jár a hőmérséklet. Májusban viszont a hőség elvonhatja a figyelmet, és ronthatja a gyerekek közérzetét.

## 4. Nem túl magas mennyezet

Egy ausztrál egyetemen 2011 és 2019 között tartott vizsgák elemzése azt mutatta, hogy a hallgatók rosszabbul teljesítettek a magas, akár 9,5 méteres belmagasságú termekben.

A nagy létszámú írásbeli vizsgákat gyakran sport- vagy rendezvénycsarnokokban rendezik, részben azért, hogy megnehezítsék a csalást. A hallgatók külön tantermekbe osztása és mindegyik helyiségben felügyelők alkalmazása túl költséges lenne.

A kutatók szerint a tömegvizsgák gyakorlata mindenképpen problémás lehet. Nem biztos, hogy önmagában a magas mennyezet rontja a teljesítményt: szerepet játszhat a gyenge megvilágítás, a hideg vagy éppen fülledt levegő, illetve az is, hogy túl sokan vizsgáznak egyszerre.

## 5. Az oktatási intézmény közelsége

Milánói hallgatók adatai alapján olasz kutatók arra jutottak, hogy azok tanultak a legeredményesebben, akik öt percnél rövidebb idő alatt értek el a campusra. A legalább 15 percet utazók átlageredménye másfél ponttal alacsonyabb volt.

A szerzők ezért az egyetemi campusok átfogó fejlesztését sürgetik. Ha a kollégiumok közvetlenül az oktatás helyszínei mellett találhatók, javulhat a hallgatók életminősége: nem meríti ki őket a mindennapi ingázás, és az első órák miatt sem kell túl korán kelniük. Emellett könnyebben kapcsolódhatnak be a tanulmányi és tanórán kívüli programokba; utóbbiakban való részvétel szintén javíthatja a tanulmányi teljesítményt.

## 6. Helyszínváltás ismétlés közben

A Kaliforniai Egyetem pszichológusai kísérletben mutatták ki, hogy az új információ ismétlése más-más környezetben jobb memorizálást eredményezhet. Érdemes lehet ugyanazt a tankönyvi fejezetet több helyen – például különböző tantermekben, otthoni helyiségekben, parkban vagy közlekedési eszközön – újraolvasni.

A magyarázat egyelőre feltételezés. Az ember feladatvégzés közben is észleli környezete részleteit: tanulás vagy előadás-hallgatás közben például megakad a tekintete a függöny mintáján. Ezek a részletek bekerülhetnek az emlékezetbe, később pedig olyan asszociációs kapaszkodókká válhatnak, amelyek segítenek felidézni az akkor tanultakat. Minél változatosabbak a kísérő környezeti ingerek, annál több ilyen kapcsolat alakulhat ki.

## 7. Sport

A sztereotípiákban a kitűnő tanuló gyakran szellemileg kiemelkedő, testnevelésből viszont gyenge. Számos kutatás cáfolja ezt: a fizikailag aktívabb gyerekek és serdülők általában jobban tanulnak.

Egy négyezer brit gyerek bevonásával végzett vizsgálatban a valamilyen sportot űző diákok jobb jegyeket szereztek. A kutatók szerint ennek egyik lehetséges oka, hogy a sport érzelemszabályozásra és tervezésre tanít, ezek a készségek pedig a tanulás során is hasznosak.

Egy svájci kísérlet szerzői hasonló következtetésre jutottak. Szerintük a sportosabb gyerekek végrehajtó funkciói – például az önkontroll és a munkamemória – fejlettebbek lehetnek, ami segíti őket a tanulásban. A legfontosabb végrehajtó funkciók közé tartozik még a kognitív rugalmasság: a feladatok közötti gyors váltás, a változásokhoz való alkalmazkodás és az alternatív megoldások megtalálása. Kutatók és gyakorlati szakemberek ezért olyan oktatási programokat is javasolnak, amelyek más tantárgyak tanulását mozgással kapcsolják össze.

## 8. Megfelelő reggeli

Egy ausztrál, 7–9. évfolyamos serdülőket vizsgáló kutatás megerősítette, hogy a reggeli kihagyása kedvezőtlenül hat a tanulási motivációra és a tantárgyi tudásra. A rendszeresen reggeliző diákok adaptív motivációja erősebb volt: jobban hittek saját képességeikben, jobban érdekelte őket a tananyag, és inkább törekedtek annak alapos megértésére.

Nemcsak a reggeli megléte, hanem az összetétele is számított. A kutatás a gyümölcsöt és zöldséget, tejterméket és fehérjeforrást, illetve teljes kiőrlésű kenyeret vagy gabonapelyhet tartalmazó reggelit minősítette megfelelőnek. Gyengébb minőségűnek tekintették azt, amelyben cukros italok, feldolgozott hústermékek – például felvágott vagy szalonna –, gyorsételek, péksütemények vagy csipszhez hasonló rágcsálnivalók szerepeltek.

A gyengébb minőségű reggelit fogyasztóknál gyakoribb volt a maladaptív motiváció: az órákhoz és tesztekhez kapcsolódó erős szorongás, amikor valaki elsősorban azért tanul, hogy ne tűnjön butának, nem pedig érdeklődésből vagy valamely cél érdekében.

A kutatók szerint a reggeli megléte és összetétele közvetlenül befolyásolja a diákok lelkiállapotát, ezen belül a motivációjukat, az pedig hat a tanulmányi eredményekre. Ezért a megfelelő táplálkozásról szóló tájékoztatást és egészséges iskolai kisétkezések biztosítását javasolják.

## 9. Kapcsolat háziállatokkal

Izraelben egy kisebb kísérletben kutyákat vontak be az oktatásba. Az olvasásból felzárkóztatásra szoruló kisiskolások azt a feladatot kapták, hogy ne maguknak, hanem az állatoknak olvassanak hangosan. Azok a gyerekek, akiknek volt „hallgatóságuk”, rendszeresen gyakoroltak, olvasási készségeik pedig érzékelhetően javultak.

A kísérlet szerzői megjegyzik, hogy talán még hasznosabb lenne a szülőknek, kortársaknak vagy tanároknak felolvasni. Ez azonban nem mindig megoldható, ráadásul egyes gyerekek más emberek előtt szégyellnek hangosan olvasni. A kutyák ezzel szemben figyelmes, bírálat nélküli hallgatóságot jelenthetnek.

## 10. Négy-hat közeli barát

Kínai kutatók több ezer amerikai iskolás adatait elemezték, és kapcsolatot találtak a kérdőívekben megjelölt közeli barátok száma és a válaszadók értelmi képességei között.

A memória, az információfeldolgozás sebessége, a nyelvi képességek és a végrehajtó funkciók azoknál a serdülőknél mutatták a legkedvezőbb szintet, akik négy-hat közeli baráttal tartották a kapcsolatot. A háromnál kevesebb, illetve hatnál több barátról beszámoló diákoknál gyakoribbak voltak az említett képességekkel vagy a lelkiállapottal kapcsolatos problémák.

Mivel a barátok számát maguk a diákok közölték, a kutatók óvatosságra intenek. Nem biztos, hogy a sok barát árt a tanulási képességeknek: elképzelhető, hogy a hét vagy több közeli barátról beszámoló serdülők inkább ismerősökre gondoltak, miközben valódi, szoros kapcsolatokból éppen hiányt szenvedtek. Arra több bizonyíték van, hogy a magány általában káros, és különösen veszélyes a fejlődésben lévő fiatalokra; a tanulásra is hatással lehet.

## 11. Társasjátékok

Nem kifejezetten oktatási célra fejlesztett, hanem szórakoztatásra készült társasjátékokról van szó. Spanyol kutatók 522 kisiskolás bevonásával végzett kísérlete szerint a rendszeresen társasjátékozó gyerekek írás- és számolási készségei gyorsabban fejlődtek.

A játékokat azonban tudatosan választották ki. Olyan feladatokat kellett tartalmazniuk, amelyek olvasást és számolást, információk észben tartását, illetve a feladatok közötti váltást kívántak. A gyerekeknek például kártyák színeit és képeit kellett megjegyezniük, gyorsan megszámolniuk őket, vagy azonos kezdőbetűjű tárgyakat keresniük a képeken. Ha egy játék nem állítja ösztönző kognitív feladatok elé a gyerekeket, valószínűleg tanulási előny sem várható tőle.

## 12. A tanár testtartása

Német kutatók három, egyetemisták részvételével végzett kísérletben vizsgálták, hogyan befolyásolja az online oktatóról alkotott képet a videón látható testtartása. Négy helyzetre figyeltek: egyenes hát, görnyedt tartás, zárt testhelyzet – például keresztbe tett karok – és nyitott testhelyzet.

A nyitott testhelyzet és az egyenes tartás hatására a hallgatók lelkesebbnek, önállóbbnak és jobb kommunikátornak látták az előadót. Ha a tanár görnyedt vagy zárt testhelyzetet vett fel, ezeket a tulajdonságait gyengébbre értékelték.

Feltételezhető, hogy a hallgatók érdeklődése és motivációja részben attól is függ, hogyan viselkedik az oktató a videón. A görnyedt, zárkózott testtartás azt sugallhatja, hogy maga a tanár sem érdeklődik különösebben a mondanivalója iránt. Ezért ilyen pózokat érdemes kerülni a videóelőadások felvételekor, és valószínűleg a személyes órákon is.

## 13. A tanár hangszíne és beszédmódja

A hangmagasság hatásáról ellentmondásosak az eredmények. Egyes kutatások résztvevői a mély hangon, mások a magas hangon megtartott előadásokat kedvelték, illetve jegyezték meg jobban. A kutatók feltételezése szerint a jellegzetes hangszín segítheti az emlékezetet: hosszabb idő elteltével könnyebb lehet felidézni egy feltűnően magas vagy mély hangon elmondott előadást, mint egy „semleges” hangszínűt.

A beszéd más jellemzői is számítanak. Egy amerikai kutatás szerint a túl lassú beszéd gyanakvást kelthet a hallgatókban, és csökkentheti az előadás iránti bevonódásukat.