Ma már magától értetődőnek vesszük őket, pedig számos hétköznapi tárgy és technológia egészen más céllal született, mint amire jelenleg használjuk. A futópad elődje büntetőeszköz volt, a buborékfóliát tapétának szánták, az első webkamera pedig egy kávéfőzőt figyelt.

## 1. Futópad

A ma edzésre használt futópad elődje valójában büntetőeszköz volt. William Cubitt 1818-ban készített egy forgó szerkezetet, amelyen az elítélteknek naponta 3352,8 métert kellett megtenniük egy mozgó lépcsősoron. Munkájukkal a gép vizet szivattyúzott és gabonát őrölt.

## 2. Viagra

A Viagrát eredetileg szívgyógyszernek szánták. A Pfizer angliai kutatói a 20. század elején a szildenafil-citrátot koszorúér-betegségek kezelésére próbálták alkalmazni. Erre nem bizonyult hatékonynak, viszont felfedezték más, azóta közismert tulajdonságait.

## 3. Mikrohullámú sütő

Percy Spencer a Raytheon radarjain dolgozott, amikor észrevette, hogy a zsebében megolvadt a mogyorós édesség. Más változatok csokoládét vagy szendvicset említenek, de a történet lényege ugyanaz. A Raytheon 1947-ben dobta piacra az első mikrohullámú sütőt. A szerkezet embermagasságú volt, és annyi áramot fogyasztott, hogy még aligha válhatott tömegtermékké.

## 4. Fogkefe

A fogkefék tömeggyártása 1780-ban kezdődött. Egészen 1938-ig sertés- vagy lószőrből készítették őket, ami nem volt ideális: nehezen száradtak, és a baktériumok is jól érezték magukat bennük. A Kijevi Ruszban tölgyfából készültek a szájápolás eszközei. A mai fogkefék sörtéi már nejlonból vannak.

## 5. Webkamera

A videóhívások egyik előfutára egy kávéfőzőnek köszönhette létét. A Cambridge-i Egyetem munkatársai nem szerettek volna hiába kimenni a konyhába, ezért 1991-ben elkészítették az első webkamerát, amely élőben mutatta laboratóriumuk kávéfőzőjét. A kamera pontosan tíz évig működött, majd 2001-ben kikapcsolták.

## 6. Buborékfólia

Alfred Fielding és Marc Chavannes amerikai mérnökök eredetileg tapétának szánták a légbuborékos anyagot, de az ötlet nem aratott sikert. Ezután üvegházak szigetelőfóliájaként próbálták értékesíteni, szintén eredménytelenül. Végül 1959-ben találták meg a megfelelő felhasználási módot: buborékfóliával kezdték biztonságosan csomagolni az IBM számítógépeit. A buborékok kipukkasztása azóta stresszoldó időtöltéssé is vált.

## 7. Biztosítótű

Tűket már időszámításunk előtt is készítettek vasból és csontból. A modern biztosítótűt Walter Hunt amerikai mérnök találta fel 1849-ben, hogy rendezni tudjon egy 15 dolláros tartozást. Szabadalmát mindössze 400 dollárért adta el, ami mai értéken körülbelül 12 ezer dollárnak felel meg. Életében nem kapott elismerést, és azt sem tudta meg, milyen hatalmas hasznot szerzett később találmányából a W. R. Grace vállalat.

## 8. Mozgólépcső

A világ első mozgólépcsőjét a 19. század végén építették New Yorkban, de ekkor még pusztán látványosság volt, gyakorlati szerep nélkül. Az első metróban üzemelő mozgólépcső Londonban készült. Az utasokat valósággal sokkolta az új szerkezet, ezért brandyt és szalmiákszeszt kínáltak nekik, hogy megnyugodjanak.

## 9. Burgonyachips

Az első chipset állítólag szándékosan készítették rossznak. Egy éttermi vendég azzal küldte vissza a sült burgonyát, hogy túl nyers. A sértett szakács erre a következő adagot a lehető legvékonyabbra szeletelte, majd keményre és ropogósra sütötte. A terv visszafelé sült el: az étel ízletes lett.

## 10. Rágógumi

Az emberek régóta rágnak különféle anyagokat, hogy eltávolítsák a szájukból az ételmaradékot. Az ókori görögök masztixgyantát, a maják kaucsukot, az európaiak pedig bagót használtak erre. A rágógumi ipari gyártása a 19. század közepén indult el.

A Wrigley márka története különösen érdekes. William Wrigley Jr. a 19. század végén ajándék rágógumival ösztönözte a kereskedőket arra, hogy szappant és sütőport vásároljanak tőle. A rágógumi azonban népszerűbb lett, mint az eredetileg értékesíteni kívánt termékek, ezért Wrigley gyorsan átállította a gyártást.

## 11. Röntgensugárzás

Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus 1895-ben fedezte fel a róla elnevezett sugárzást. Az angol X-ray elnevezés X betűje az ismeretlent jelöli, mivel kezdetben a tudósok sem tudták pontosan, mit talált Röntgen.

Az első röntgenfelvétel a fizikus feleségének kezét ábrázolta. Amikor a nő meglátta, így szólt: „Láttam a halálomat.” A felfedezés áttörést hozott a tudományban, Röntgen pedig elnyerte az első fizikai Nobel-díjat.

## 12. Lőpor

A lőport Kínában találták fel, méghozzá egy egészen más kutatás melléktermékeként. Taoista alkimisták salétrommal kísérleteztek, mert az örök élet elixírjét keresték. Céljukat nem érték el, de munkájuk eredményeként megszületett a lőpor. Robbanó tulajdonságainak felismerése előtt bőrbetegségek és rovarok ellen használták.

## 13. Fejhallgató

A 19. század végén a fejhallgatókat elsősorban telefonközpontosok használták, zenéhez még nem kapcsolódtak. Az akkori készülékek három-öt kilogrammot nyomtak. Később sokáig pilóták, harckocsizók és rádióamatőrök felszereléséhez tartoztak.

A Koss tette őket a zenehallgatás széles körben használt eszközévé. A cég fejhallgatót mellékelt egy hordozható lemezjátszóhoz, és az 1958-as kiállításon a kiegészítő rendkívüli érdeklődést váltott ki. Ezután indult meg a ma ismert fejhallgatók ipari léptékű gyártása.

## 14. Kézi lámpa

Az első elemlámpák nem tudtak folyamatosan világítani. Egy rövid fényvillanás után szünetet kellett tartani, hogy az elemek újra feltöltődjenek. A technológia azóta sokat fejlődött: ma már többek között túrázáshoz, bányászathoz és búvárkodáshoz is készülnek lámpák, amelyek fénye nem szakad meg.

## 15. Pattogatott kukorica

Az aztékok eredetileg fejdíszek és nyakláncok díszítésére használták a pattogatott kukoricát. Mozis nassolnivalóvá a 20. század elején vált. A szemek kipattanása egyszerű fizikai folyamat: hevítéskor felforr a kukoricában lévő víz, és ez idézi elő az apró robbanást.

## 16. Magas sarkú cipő

A magas sarkat eredetileg nem gyalogláshoz tervezték. Az volt a célja, hogy a lovas katonák biztosabban tartsák a lábukat a kengyelben. Különösen akkor bizonyult hasznosnak, amikor a harcosnak meg kellett állnia, például azért, hogy íjjal lőjön.

## 17. Napszemüveg

A 12. században kínai bírák a mai napszemüvegek elődjeit viselték, hogy a tárgyalásokon elrejtsék érzelmeiket. A lencséket drágakövekből készítették. A messzi északon élők szemréssel ellátott faszemüveggel védekeztek a hóvakság ellen. A 20. század elején pedig a színészek azért hordtak sötét szemüveget, hogy megóvják szemüket a forgatási fényforrások ultraibolya sugárzásától.

## 18. Melltartó

A melltartó az első világháború idején kialakult fémhiány miatt vált népszerűvé. Orvosi célokra már 1893-tól használták, de 1917-ig továbbra is a fűző maradt a női fehérneműk meghatározó típusa. A háború alatt azonban a fűzőkhöz használt fémre a hadiparnak volt szüksége, ezért a nőknek változtatniuk kellett szokásaikon.

## 19. Fagylalt

Hippokratész, a nyugati orvoslás atyja gyógyszerként írt fel fagylaltot betegeinek. Nehéz megmondani, mennyire lehetett hatásos a kezelés, ráadásul a kifejezés akkor még hűtött ételeket és bort jelentett. A ma ismert édesség receptjét Marco Polo hozta el Európába a 13. században.

## 20. Internet

Az internet egy olyan kommunikációs rendszerből nőtt ki, amelyet az Egyesült Államokban egy esetleges szovjet támadásra készülve dolgoztak ki. A tudósok azt javasolták, hogy az információkat számítógépeken továbbítsák akkor is, ha az ellenség megsemmisítené a telefonvonalakat.