Ma már tudjuk, hogy az UV-sugárzás különféle következményeinek elkerülése érdekében rendszeresen SPF-fel ellátott fényvédőt kell kenni a fedetlen bőrfelületekre. Ez felhős időben és a hidegebb hónapokban is fontos, mivel a sugarak a felhőkön is áthatolhatnak. A korszerű naptejek megjelenése előtt azonban egészen más módszerekkel védekeztek az emberek.
## Így védekeztek régen a napsugárzás ellen
Azt már nagyon régen felismerték, hogy a napsugarak károsítják a bőrt: ehhez elég volt megtapasztalni a hatásukat. Mivel fényvédők, sőt sokáig krémek sem léteztek, más megoldásokat kellett találni.
Úgy tartják, hogy az ókori egyiptomiak olívaolajból, málnaléből és méhviaszból készítettek keveréket, amelyet a bőrükre kentek. Ázsiában rizskorpaolajat használtak hasonló célra.
Később az öltözködés is alkalmazkodott a forró napszakokhoz. Egy időben rendkívül népszerűek voltak a széles karimájú kalapok, Ázsiában és Afrikában pedig a nők napernyővel egészítették ki öltözéküket.
## Mikor jelent meg az első fényvédő?
Az SPF-védelem története viszonylag rövid: 1932-ben Milton Blake dél-ausztráliai vegyész olyan szert készített, amely elnyelte az ultraibolya sugarakat. A pontos összetétel titokban maradt. Mivel a készítmény szaga nem volt kellemes, Blake néhány csepp francia parfümmel próbált javítani rajta.
Az első naptej megszületése egybeesett a Coco Chanel nevéhez kötött barnulási divattal. A kutatók addigra már igazolták a napsugárzás és a bőrrák közötti összefüggést, ezért 1936-ban a L’Oréal piacra dobta az Ambre Solaire naptejet. Ez nem akadályozta meg a barnulást, miközben valamelyest védte a bőrt az UV-sugárzástól. A védelem még gyenge volt, de jobb, mint a semmi.
Két évvel később egy fájdalmas leégés vezetett hatékonyabb készítményhez. Franz Greiter vegyész a svájci–osztrák határon fekvő Piz Buin megmászásakor égett le, majd ennek hatására különleges bőrvédő szert fejlesztett. Termékét Gletscher Crème-nek, vagyis gleccserkrémnek nevezte el. Ez lett a Piz Buin vállalat alapja, amely a sorsfordító hegyről kapta a nevét. Később a kutatók úgy számolták, hogy a krém SPF-értéke mindössze 2 volt – ez rendkívül alacsony védelem.
A következő évtizedek fejlesztései fokozatosan növelték a fényvédők hatékonyságát. Benjamin Green amerikai katonai pilóta 1944-ben feltalálta a Red Vet Pet nevű készítményt. Később eladta a receptúrát a Coppertone-nak, amely kakaó- és kókuszolajjal egészítette ki, majd az 1950-es években új terméket dobott piacra. A fényvédő faktor azonban továbbra sem haladta meg a 12-t.
Az első SPF 15-ös naptej 1962-ben készült el, az első vízálló fényvédő pedig 1972-ben jelent meg. Ma már SPF 30 és SPF 100 közötti termékeket is találni az üzletekben; a forrás szerint az utóbbiak az UVB-sugárzás 100 százalékát blokkolják.
## A fényvédő helyes használata
A kívánt hatás eléréséhez nem elég kiválasztani egy naptejet, azt megfelelően is kell használni.
- A fényvédő faktor megválasztásakor vegyük figyelembe a bőr fototípusát. Világos bőr esetén az SPF 50+ számít minimálisnak, míg a sötétebb bőrűek SPF 30-as készítményt is használhatnak. - Felvitel előtt tisztítsuk meg, majd szárítsuk meg a bőrt. - A krémet egyenletes, vékony rétegben oszlassuk el az arcon és a testen, ügyelve arra, hogy egyetlen terület se maradjon ki. - Dörzsöljük be teljes felszívódásig, hogy egyenletes fedést és a lehető legnagyobb védelmet kapjuk. - Kétóránként ismételjük meg a felvitelt, úszás, izzadás vagy törölközés esetén pedig ennél is gyakrabban. Fürdés vagy intenzív mozgás után a vízálló termékeket is újra fel kell kenni. - Ne hagyatkozzunk kizárólag a krémre. A széles karimájú kalap, a napszemüveg és a hosszú ujjú ruházat szintén segít megóvni a bőrt a káros ultraibolya sugárzástól. - Fényvédő használata mellett is igyekezzünk elkerülni a közvetlen napsütést a legerősebb sugárzás idején. Délelőtt 10 és délután 4 óra között maradjunk inkább árnyékban.
