Osztriga, csokoládé, csilipaprika vagy egy különleges illat: számos kultúrában tulajdonítanak vágyfokozó hatást bizonyos ételeknek és aromáknak. Egyes anyagok valóban hathatnak a hangulatra, a keringésre vagy az idegrendszerre, ám ebből még nem következik, hogy biztosan felébresztik a szexuális vágyat. Ráadásul néhány afrodiziákumként árult szer kifejezetten veszélyes lehet.

A kérdést Marina Grinvald pszichológus, szexológus és nem orvosi pszichoterapeuta, valamint Dmitrij Razi orvos segítségével járjuk körül.

## Mit nevezünk afrodiziákumnak?

Afrodiziákumnak általában minden olyan szert neveznek, amelynek a nemi vágy fokozását tulajdonítják. Ide sorolhatnak ételeket, belsőleg alkalmazott növényi vagy állati eredetű készítményeket, parfümösszetevőket, valamint az állatok külső elválasztású jelzőanyagait, a feromonokat is.

Az elnevezést Aphrodité nevéből vezetik le. A vágyfokozókba vetett hit évezredes: az aztékok erősítő italként fogyasztották a csokoládét, XIV. Lajos az avokádót kedvelte, Casanováról pedig azt beszélték, hogy akár ötven osztrigát is megevett reggelire. A méz perzsa hagyományokon keresztül kapcsolódott a szerelemhez, a gránátalma pedig a termékenység és a csábítás jelképe lett.

A választást gyakran nem valamely igazolt élettani hatás, hanem az étel alakja vagy állaga befolyásolta. Az avokádó azték eredetű neve herére utal, az osztriga megjelenését a női nemi szervekhez hasonlították, a ginzeng emberalakú gyökerét pedig az életerő helyreállításával hozták összefüggésbe. Ez a hasonlóságon alapuló, úgynevezett szimpatetikus mágia logikája. A ginzeng erekciós zavarok kezelésében mutatott hatalmára ugyanakkor nincs megbízható tudományos bizonyíték.

Dmitrij Razi szerint az afrodiziákumoknak tulajdonított hatás többféle fiziológiai és pszichológiai mechanizmuson alapulhat. Egyes szereket rendszeresen kellene fogyasztani a feltételezett eredményhez, másokról azt állítják, hogy gyorsan hatnak. A damianáról például úgy tartják, segíthet késleltetni az ejakulációt, a szerecsendióról pedig azt, hogy az idegrendszer serkentésével fokozza az érzékiséget. A hagyományos kínai orvoslásban a ginzenget tartós fogyasztásra ajánlják, míg a johimbéről azt állítják, hogy gyorsan javítja a vérkeringést.

## Mit tehetnek az ételek a szervezetben?

Az internetes listákon rendszeresen szerepel a zsálya, a csili, a zeller, a spárga, a szarvasgomba, a méz, a csokoládé, az osztriga, a fekete kaviár, az eper, a sáfrány és a gyömbér. Többségük afrodiziákumként való hatásosságát nem sikerült bizonyítani, de némelyik valóban kiválthat olyan testi reakciókat, amelyeket könnyű összekapcsolni a szexuális izgalommal.

A csilipaprika kapszaicint tartalmaz. Ez serkenti az idegrendszert, kipirulást, szaporább szívverést és fokozott érzékenységet válthat ki, továbbá endorfinok felszabadulásával járhat. A gyömbér élénkítheti a vérkeringést és emelheti a testhőmérsékletet. A szarvasgombában feltételeznek feromonszerű hatású vegyületeket, de a tudomány azt sem tudja, mennyit kellene belőle fogyasztani bármiféle eredményhez.

A spárga E-vitamint, folsavat és káliumot tartalmaz; ezek szerepet játszanak a hormontermelésben, illetve a keringésben. A csokoládéban fenil-etil-amin, triptofán és teobromin található. Ezek az idegrendszeren és a hangulaton keresztül járulhatnak hozzá a kellemes közérzethez, és csökkenthetik a stresszt.

Az osztriga cinkben gazdag, a cink pedig fontos a tesztoszteron termelődéséhez. Ettől azonban nem várható azonnali vágyfokozó hatás; legfeljebb rendszeres fogyasztás befolyásolhatná a tesztoszteronszintet. Az osztriga ráadásul kadmiumot is tartalmaz, amely kedvezőtlenül hathat a nemi vágyra.

A vaníliáról és a fahéjról azt feltételezik, hogy bizonyos receptorok ingerlésével és a dopaminszint befolyásolásával fokozhatja az élvezetet. Ez azonban nem ugyanaz, mint egy megbízható, közvetlen afrodiziákumhatás.

## Női és férfi afrodiziákumok?

Hagyományosan egyes ételeket női, másokat férfi afrodiziákumnak tartanak, de ez a felosztás nem jelent bizonyított, nemspecifikus hatást.

A „női” listákon gyakran szerepel a szezámmag, amely cinket, magnéziumot, E-vitamint és hasznos zsírsavakat tartalmaz; a mandula, amely E-vitaminban, magnéziumban, fehérjében és egyszeresen telítetlen zsírokban gazdag; valamint az avokádó, amely E- és B6-vitamint, folsavat és káliumot ad. Ezek a tápanyagok támogathatják az általános közérzetet, a keringést, az energiaszintet és a reproduktív rendszer működését. A csokoládé hangulatjavító hatásán keresztül kerül ebbe a körbe.

A „férfi” afrodiziákumok között az osztriga mellett rendszerint megjelenik a gyömbér, a gránátalma és a fokhagyma. A gyömbér gingerolt, antioxidánsokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, és javíthatja a keringést. A gránátalma antioxidánsokban, C- és K-vitaminban, valamint folsavban gazdag; feltételezések szerint a nitrogén-monoxid termelődésére és a vérkeringésre is hathat. A fokhagyma allicint tartalmaz, amely kedvezően befolyásolhatja a keringést és a koleszterinszintet – bár egy romantikus este előtt a szaga aligha előny.

Marina Grinvald ugyanakkor hangsúlyozza: nincs tudományos alapja annak, hogy ezek az ételek önmagukban afrodiziákumként működnének. Számos vizsgálat ellenére sem azonosítottak bennük olyan anyagot, amely biztosan, közvetlenül fokozná a nemi vágyat. Az osztriga vágykeltő hírét is többször megkérdőjelezték.

## Mely szereknél találtak mérhető hatást?

Néhány élelmiszerrel, növénnyel és illatanyaggal kapcsolatban egyes vizsgálatok kedvező eredményt hoztak:

- A Peruban és Bolíviában népszerű maca száraz kivonata egy kutatásban javította az erekciós zavart jellemző mutatókat. - A sáfrány eredményesnek bizonyult a fluoxetin antidepresszáns által kiváltott merevedési zavar kezelésében. - Napi 100 gramm pisztácia három héten át javította a résztvevők erekciós működését. - Egy vizsgálat bizonyítékot talált a vörös ginzeng hatásosságára merevedési zavar esetén. - A ginkgo biloba kivonata egy kutatásban 84 százalékos hatásosságot mutatott az antidepresszánsok okozta szexuális zavarok kezelésében; a nők fogékonyabbnak bizonyultak rá. - A johimbe kérgének kivonatát az orvoslásban merevedési zavarok esetén is alkalmazzák, továbbá sportteljesítmény-javító és fogyást segítő hatást is tulajdonítanak neki. - A hedion nevű illatanyag, a jázminillat szintetikus megfelelője aktiválta az emberi szaglóhámban található, feltételezett VN1R1 feromonreceptort, és nemenként eltérő agyi aktivitási mintázatot váltott ki.

Ezek az eredmények nem igazolják általánosságban az afrodiziákumok mítoszát, és nem teszik automatikusan biztonságossá az érintett kivonatok önálló alkalmazását.

## A parfüm inkább a hangulatra hat

A parfümökben régóta használnak rózsa-, jázmin-, őszibarack-, vanília-, pézsma-, feketeszarvasgomba-, ilang-ilang-, pacsuli- és ámbrajegyeket, amelyeknek érzékiséget tulajdonítanak. Ezek nem közvetlen testi izgalmat váltanak ki, inkább az illatok pszichológiai értelmezésén keresztül teremthetnek romantikus vagy intim hangulatot. A túl sok, nehéz illat azonban éppen ellenkező hatást érhet el.

A hedionnal végzett 2015-ös kísérletben Thomas Hummel és a Drezdai Egyetemi Klinika kutatói azt találták, hogy az anyag a fenil-etil-alkoholnál erősebben aktiválta a limbikus rendszer bizonyos területeit. Ez az agyi rendszer kapcsolatban áll az érzelmekkel, az emlékezettel és a motivációval. A hedion a hipotalamusz egy területét a nőknél erősebben ingerelte, mint a férfiaknál; ez a mintázat az endokrin rendszeren keresztül szabályozott szexuális viselkedésre jellemző.

Egy 2021-es vizsgálat ugyanakkor azt mutatta, hogy a marketingben feromonanalógként emlegetett hedion nem befolyásolta, mennyire tartották a nők vonzónak a férfiakat.

## Az emberi feromonok létezése nem bizonyított

Az állatvilágban a feromonok bizonyítottan működő kémiai jelzések. Segíthetik a párkeresést, a terület megjelölését, a veszély jelzését vagy az anyai viselkedés kiváltását. Hatásuk fajspecifikus: az egyik faj feromonja más fajokra nem gyakorol azonos hatást.

Sokáig feltételezték, hogy az ember is termel a szexuális vonzalmat közvetítő feromonokat. A jelenlegi tudományos álláspont szerint erre nincs megfelelő bizonyíték. A kutatások alapján az ember valószínűleg nem állít elő a rovarokéhoz vagy bizonyos emlősökéhez hasonló, közvetlen viselkedési választ kiváltó feromonokat.

Az illatok ettől még hathatnak a hangulatra, a stresszre és arra, mennyire találunk valakit vonzónak. Ezeket a reakciókat azonban biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezők együttese alakíthatja. Az illatok megítélése kultúránként és egyénenként is jelentősen eltérhet.

Az orr védelmi jelzőrendszerként is működik. Az illatmolekulák a szaglóhám receptoraihoz kötődnek, idegi ingerületet keltenek, majd az információ a szaglóidegen keresztül az agyba jut. Az agy feldolgozza és értelmezi a szagot, majd szükség esetén undort, óvatosságot vagy elkerülő reakciót vált ki.

## Mit tudunk a vomeronazális szervről?

Mivel az emberek a feromonok bizonyítatlansága ellenére is reagálnak egymás illatára, felmerült a Jacobson-szervként ismert vomeronazális szerv szerepe. Ez a járulékos szaglórendszer része lehet.

A képletet 1703-ban Frederik Ruysch holland anatómus fedezte fel véletlenül egy arcsérült katona vizsgálatakor: az orrnyílás szélétől mintegy 18 milliméterre egy apró bemélyedést figyelt meg. Egy évszázaddal később Ludwig Jacobson dán sebész állatokban írta le részletesebben a jelenséget.

A szerv emberi szerepét ma sem ismerjük teljesen. Egyes elméletek az ételek szagának felismeréséhez, mások az emlősök nemi hormonjainak érzékeléséhez és az emberek közötti illatvonzalomhoz kötik. A hedionnal végzett kutatás felvetette, hogy az illatok az ember hormonális működését is módosíthatják, és hogy a vomeronazális szervben lehet érzékelő hám. Ez azonban továbbra sem bizonyítja az emberi feromonok létét.

## A placebo és az emlékek ereje

Marina Grinvald szerint a pozitív megerősítés és az asszociáció szinte bármely ételt „varázserővel” ruházhat fel. Ha valaki az eper ízét korábbi kellemes szexuális élménnyel kapcsolja össze, az eper addig működhet számára afrodiziákumként, amíg hisz ebben az összefüggésben.

Az illatok születésünktől kezdve összekapcsolódnak a kellemes és kellemetlen, a biztonságos és veszélyes élményekkel. A tudat és a tudattalan határán erős emlékezeti mintákat hozhatnak létre. Freud egyik páciensét például álmában és ébren is égett sütemény szaga kísértette. Freud arra jutott, hogy az illat egy olyan kellemetlen döntés pillanatához kötődött, amellyel a nő belül nem értett egyet.

Hasonló mechanizmus állhat az „egyéni afrodiziákumok” mögött. A marketing és a placebohatáshoz hasonló önprogramozás fokozhatja a vágyat, ha egy ízhez vagy illathoz pozitív erotikus emlék társul. Ebben az értelemben a személyes asszociáció meggyőzőbb lehet, mint bármely univerzális recept.

## Néhány „vágyfokozó” súlyos mérgezést okozhat

A pezsgős osztriga többnyire legfeljebb hatástalan marad, de az egzotikus, kétes eredetű szerek komoly egészségügyi veszélyt jelenthetnek.

- A kőrisbogárból készített „spanyol légy” kantaridint tartalmaz. Ez megégetheti a nyálkahártyát, hányást, hasmenést és görcsöket okozhat, súlyos esetben pedig halálos lehet. - A johimbe erős szorongást, pánikrohamot, szapora szívverést és magas vérnyomást idézhet elő; bizonyos gyógyszerekkel együtt végzetes következménye is lehet. - A hódmirigy-váladékot egyes férfiaknak szánt szerekben használják. Összetevői görcsöket, hallucinációt, kómát, sőt halált válthatnak ki. - A borókabogyó vagy kivonatának túlzott fogyasztása vesemérgezéshez, húgyúti irritációhoz, görcsökhöz és kómához vezethet. - Egyes békák és varangyok bőrében található szteroidvegyületek, a bufadienolidok hallucinációkat okozhatnak.

Razi szerint ha a szervezetben nincsenek meg a szexuális izgalom élettani feltételei, egyetlen szer sem hoz kívülről „szexuális energiát”. Legjobb esetben a kétes készítmény a szervezet tartalékainak kimerülését, majd testi és lelki fáradtságot okoz.

## Mi segíthet az afrodiziákumok helyett?

A libidó életkornak megfelelő szinten tartásához az orvos az egészséges életmódot, a jó párkapcsolatot és a stressz csökkentését ajánlja. Érdemes átgondolni az étrendet, a rendszeres testmozgást és azt is, jelen vannak-e az életünkben a természetes szexuális izgalom érzelmi és testi feltételei.

A nemi vágyat betegségek és nehéz élethelyzetek is csökkenthetik. Ilyenkor nem tanácsos öngyógyítással vagy kétes vágyfokozókkal kísérletezni. Orvos, szexológus vagy pszichológus segíthet feltárni a szexualitással kapcsolatos gondok okát és megtalálni a megfelelő megoldást.