A természet számos műszaki megoldás ihletője: a kameraobjektívek fejlesztésére a gekkók szeme, a helikopterek formájára a szitakötők, az út menti fényvisszaverőkre pedig a macskaszem adott ötletet. Ebbe a sorba illik a tépőzár is, amelynek alapelve egy svájci mérnök, Georges de Mestral figyelmét egy kutyasétáltatás után ragadta meg.

1948-ban de Mestral egy erdei séta után számos bogáncsfejet szedett le a zoknijáról és kutyája szőréről. Nem dobta ki egyszerűen a kellemetlenül kapaszkodó növényi részeket: a gyermekkora óta feltalálással, szerkezetek építésével és a dolgok működésének vizsgálatával foglalkozó mérnök mikroszkóp alá tett egyet.

A nagyítás alatt észrevette, hogy a bogáncs felszínét apró horgok borítják. Ezek akadnak bele a ruha szálaiba és az állatok szőrébe. E természetes kapcsolódási mechanizmus nyomán olyan, két elemből álló anyagot képzelt el, amelynek egyik felén sok apró hurok, a másikon pedig parányi horgok találhatók.

Az ötlettől a működő megoldásig hosszú út vezetett: a fejlesztés mintegy nyolc évig tartott. De Mestral végül 1955-ben kapott szabadalmat Velcro nevű találmányára. Az elnevezés a francia „velours”, vagyis bársony és „crochet”, azaz horog szavak összevonásából született.

A tépőzár két textilcsíkból áll. Az egyiket több ezer apró horog, a másikat ugyanennyi kis hurok borítja. Amikor a két felület összeér, szilárdan egymásba kapaszkodnak, ugyanakkor a kötés könnyen szétválasztható.

A találmány eleinte nem aratott sikert, sokan haszontalannak tartották. A helyzet akkor kezdett megváltozni, amikor de Mestral együttműködésbe fogott egy francia textilgyártóval. A szakemberek továbbfejlesztették a gyártást, erősebb és megbízhatóbb szálakat készítettek, majd nejlon alkalmazásával megnövelték a tépőzár élettartamát.

Öt évvel később a tépőzár az űrbe is eljutott. Néhány év elteltével nagy ruházati és cipőmárkák kezdték használni cipőfűzők és gombok helyett, később pedig az egészségügyben is megjelent. A tépőzáras modern sebészeti kötések, hipoallergén tapaszok és rögzítők gyorsabbá és kényelmesebbé teszik a betegek ellátását. Így vált a bogáncs kapaszkodási módját utánzó Velcro a mindennapi élet egyik fontos kellékévé.