A dízelmotor neve nem az üzemanyagból ered. A benzines erőforrásokkal ellentétben ezt a motort feltalálójáról, a Párizsban született német mérnökről, Rudolf Dieselről nevezték el. Innen kapta nevét a dízelüzemanyag is.

Diesel eredetileg „atmoszferikus gázmotornak” hívta fejlesztését, ez az elnevezés azonban nem terjedt el.

### A dízelolaj nem egyszerűen szolárolaj

A hétköznapi orosz szóhasználatban a dízelüzemanyagot gyakran „szoljarkának” nevezik, ez azonban szakmailag pontatlan. A dízelolaj ugyanis nemcsak szolárfrakciókat, hanem kerozin- és gázolajfrakciókat is tartalmaz.

A „szoljarka”, illetve „szolár” elnevezés német eredetű: a Solaröl jelentése „napolaj”. Önálló üzemanyagként ma már csak alacsony fordulatszámú traktorokban használják, korszerű autókban nem.

### Nem létezett hozzá külön üzemanyag

A dízelmotort nem a ma ismert dízelolajhoz tervezték – inkább fordítva alakult a történet. Az első, 1897-es motor modelljének legfontosabb eleme egy három méter hosszú vashenger volt. A benne mozgó dugattyú lendkereket hajtott. A szerkezet 20 lóerőt adott le, hatásfoka pedig elérte a 30 százalékot.

Diesel elégedett volt az eredménnyel, bár eredetileg 75 százalékos hatásfokot remélt. A maga korában nem akadt vetélytársa a motornak, és a beszámolók szerint egyszer mintegy három héten át megszakítás nélkül működött.

Kifejezetten hozzá gyártott üzemanyag akkoriban még nem létezett. A korai motorokat mogyoróolajjal, sőt benzinnel is működtették. Diesel maga a szénporban látta a jövőt. Ennek gazdasági oka is volt: szabadalommal rendelkezett a szénkitermelésre, Németországban pedig jóval több szén állt rendelkezésre, mint kőolaj. A szénpor koptató hatása miatt azonban erről az elképzelésről le kellett mondani, és át kellett térni a kőolajszármazékokra.

Diesel arról álmodott, hogy motorjai mezőgazdasági termékekből előállított üzemanyaggal működjenek. Így a világ bármely pontján használhatók lettek volna, ásványi nyersanyagoktól függetlenül.

### A Szovjetunióban is vágytak dízelautókra

Az sem igaz, hogy a dízelmotor a Szovjetunióban senkit sem érdekelt. A személyautókból hiányzó dízelmotorokat az autósok kifejezetten fájó hiányosságnak tartották, pedig a benzin akkor szinte fillérekbe került: egy liter AI–93-as ára tíz kopejka volt. Dízelüzemanyagot viszont a magánvásárlóknak egyáltalán nem árultak a töltőállomásokon.

A dízel személyautókat nem elsősorban takarékosságuk miatt kívánták. A MAZ, az Ural–4320, a Kamaz és a KrAZ teherautók ilyen üzemanyaggal jártak, sofőrjeik pedig szívesen átadtak tíz-húsz litert más autósoknak.

### Mi lett Rudolf Diesellel?

A feltaláló eltűnéséhez számos történet kapcsolódik. Az egyik legfantasztikusabb legenda szerint Rudolf Diesel megrendezte a saját halálát, majd álnéven Oroszországban telepedett le. Az országhoz már korábban is hosszú üzleti kapcsolat fűzte. A forrás azonban ezt csupán legendaként említi, nem bizonyított tényként.