A „bug” ma leginkább programhibát jelent, eredetileg azonban nem szoftveres problémára utalt. A felmelegedő berendezések vonzották a rovarokat, amelyek bemászhattak a készülékházba, és a vezetékeket összezárva rövidzárlatot okozhattak. Így olykor szó szerint egy „bogár” – angolul bug – került a gépbe.
A kifejezést már jóval a modern számítógépek megjelenése előtt használták műszaki hibákra. A Wikipédia Thomas Edison egyik, 1878-ban egy munkatársának írt leveléből idéz: „Ahogy a nehézségek fokozódnak, ez a hatás egyre inkább jelentkezik, és ekkor kezdenek megjelenni a bugok – így nevezik az apróbb meghibásodásokat.”
A szó 1944-ben az irodalomban is felbukkant: Isaac Asimov „Fogjunk nyulat” című elbeszélésében, amely az „Én, a robot” történetei közé tartozik.
A számítástechnika úttörői eleinte szintén hardverhibát, nem pedig szoftveres problémát értettek a bug alatt. A Wikipédia szerint az elsők között használhatta ebben az összefüggésben Grace Hopper, az elektromechanikus számítógépek egyik úttörője.
1946-ban ismét meghibásodott a Harvard Egyetemen működő Mark II számítógép, amelyen Hopper dolgozott. A hibát egy nyírfaaraszoló (Biston betularia) okozta: az éjszakai lepke bemászott a gép házába.
A rovart megtaláló laboratóriumi munkatársak óvatosan kiszedték a gép elektromos alkatrészei közül, majd a labor naplójába ragasztották. Mellé ezt írták: „Az első valódi eset, amikor bugot találtak.” A különleges bejegyzést ma az Amerikai Történeti Nemzeti Múzeum archívuma őrzi.
