Az internetszolgáltatók szerződései jellemzően kizárják a felelősséget a villámcsapás okozta készülékkárokért. Zivatar idejére ezért általában három dolgot írnak elő: húzzuk ki a router vagy a modem tápkábelét a 230 voltos hálózatból, válasszuk le róla a hálózati kábelt, és várjuk meg, amíg elvonul a vihar.

Ez nem feltétlenül túlzott óvatosság. A tényleges veszély megértéséhez azonban érdemes megnézni, miként tehet kárt a villámlás a hálózati eszközökben.

## Nem csak a közvetlen villámcsapás veszélyes

Sokan úgy gondolják, hogy csak akkor van baj, ha a villám közvetlenül a háztetőbe vagy egy közeli oszlopba csap. Az ilyen találat rendkívül ritka, de valóban mindent elpusztíthat. A hálózati berendezések meghibásodását ugyanakkor többnyire az elektromágneses indukció miatt kialakuló túlfeszültség okozza.

Ha a villám akár 500 méteres körzetben a földbe, egy fába vagy villamos távvezetékbe csap, rendkívül erős impulzustér keletkezik. Ilyenkor bármely, az utcán vagy a tetőn vezetett hosszú rézkábel óriási antennaként viselkedhet. Az indukált feszültséglökés elérheti a 2000 voltot, áttörheti a védelmet, és tönkreteheti az elektronikát.

A földbe vagy az épület valamely elemébe csapó villám veszélyes potenciálkülönbséget is létrehozhat. A router egyszerre kapcsolódik két egymástól független hálózathoz: az elektromos hálózathoz és az adatátviteli vonalhoz. Ha az internetkábelen nagyfeszültségű impulzus érkezik, miközben a konnektor feszültsége változatlan marad, az emiatt kialakuló áram a készülék áramköri lapján keresztül találhat magának legrövidebb utat.

## Mi mehet tönkre?

Elsőként rendszerint az a WAN-port kerül veszélybe, amelybe a szolgáltató kábele csatlakozik. Bár a biztonsági előírásoknak megfelelően van benne védelem, az legfeljebb 1500 voltos feszültséglökést képes kivédeni. Erősebb impulzus esetén a túlfeszültség könnyen áttöri ezt az akadályt, és kiégeti azokat az érzékeny alkatrészeket, amelyek rendes üzemben mindössze 1–2 volttal működnek. Előfordulhat tehát, hogy a router továbbra is bekapcsol, és a jelzőfényei világítanak, a hálózati portja azonban teljesen tönkremegy.

A kisülés nem mindig áll meg a WAN-portnál. Áthatolhat a készülék belső áramkörein, majd továbbhaladhat a vezetéken. Így megsérülhet az asztali számítógép hálózati kártyája vagy alaplapja, a televízió vagy a set-top box Ethernet-portja, illetve minden más, kábellel csatlakoztatott eszköz.

A Wi-Fi-n működő laptopok, okostelefonok és táblagépek nincsenek közvetlenül kitéve ennek a veszélynek, de csak akkor, ha a saját akkumulátorukról működnek, és nem csatlakoznak a konnektorhoz.

A kockázat mértékét alapvetően a berendezés és az internetkapcsolat típusa határozza meg.

## Optikai kábel: GPON és FTTH

Ez a legkorszerűbb és egyben a legbiztonságosabb megoldás. A lakásba üvegből vagy műanyagból készült kábel érkezik. Ezek szigetelőanyagok, ezért fizikailag nem vezetik az áramot, és nem reagálnak az elektromágneses térre. Maga az internetvonal így védett az indukált túlfeszültségtől. Az optikai végberendezés vagy a router egyetlen sebezhető pontja a hálózati tápkábel.

## Rézkábel: sodrott érpár és Ethernet

A városi lakásokban ez az egyik legelterjedtebb, ugyanakkor az egyik legsérülékenyebb megoldás. A réz jól vezeti az áramot, és vevőantennaként foghatja fel a zivatar elektromágneses impulzusát. Minél hosszabb szakaszon fut a kábel az utcán vagy a tetőn, annál nagyobb a feszültséglökés kockázata.

## Vezeték nélküli internet: 4G- és 5G-modemek

A mobilhálózat bázisállomásáról érkező rádiójel önmagában biztonságos. A vétel erősítésére családi házak vagy nyaralók tetejére és homlokzatára szerelt külső antennák azonban gyenge pontot jelenthetnek. Az antennát a modemmel összekötő réz koaxiális kábel megfelelő földelés hiányában könnyen összegyűjtheti az indukált feszültséget.

## Telefonvonal: ADSL és VDSL

Ez a régi, mára szinte elfeledett technológia a magas kockázatú hálózatok közé tartozik. A kéteres rézkábel gyakran kilométereken át fut a közterületi oszlopokon, így minden lehetséges elektromágneses impulzust összegyűjthet. A régebbi ADSL-modemek és telefonportok az elsők között mehetnek tönkre zivatarban, mert ezeken a vonalakon vagy nincs védelem, vagy már elavult.

## Műholdas internet

A lakott területektől távoli helyeken alkalmazott, viszonylag ritka kapcsolattípus. A parabolaantennát magasan fekvő, nyílt pontra szerelik, és rézkábel továbbítja róla az áramot, illetve az adatokat a házba. Közeli villámkisüléskor ez a vezeték erős impulzust vehet fel, amely könnyen tönkreteheti a vevőegységet és a hozzá csatlakozó routert.

Röviden: ha bármilyen rézvezeték fut a tetőről vagy az utcáról a routerhez, a zivatar kárt okozhat. Az a kérdés, hogy az épület védelmi rendszere képes-e elfogni az impulzust, mielőtt az elérné a routert és a többi készüléket.

## Megvéd a túlfeszültségvédős elosztó vagy a szünetmentes táp?

A kapcsolóval ellátott hagyományos elosztók és a háztartási szünetmentes tápegységek csak a biztonság látszatát kelthetik. Az elektromos hálózat kisebb impulzuszavarai ellen készültek, egy villámkisüléssel – különösen egy közeli csapással – szemben azonban tehetetlenek. Feszültséglökéskor a szűrő alkatrészei összeéghetnek, az impulzus pedig továbbhaladhat. Ráadásul a szolgáltatói internetkábelhez csatlakozó WAN-portot sem védik.

Érdemi védelmet csak az épület tervezésekor kialakított, összetett rendszer adhat. A korszerű új épületek tetején villámvédelmet helyeznek el, a főelosztóba pedig nagy teljesítményű, első osztályú túlfeszültség-védelmi eszközt építenek be. Megfelelő földeléssel együtt ezek fogják fel a legnagyobb terhelést.

Az épület általános védelme ugyanakkor önmagában nem feltétlenül elegendő a lakás érzékeny elektronikájához, ezért további védelmi szintekre lehet szükség.

- **Túlfeszültség-védelmi eszköz a lakáselosztóban:** ez a kompakt, moduláris készülék elfogja a villamos hálózatba bejutott másodlagos nagyfeszültségű impulzust, maradékát pedig a földelővezetőbe vezeti. - **Feszültségfigyelő relé:** ha a villámcsapás fázisaszimmetriát, a nullavezető megszakadását vagy elhúzódó túlfeszültséget okoz a hálózaton, a relé azonnal áramtalanítja a lakást, így megóvhatja a készülékeket. - **RJ45-ös villám- és túlfeszültségvédő modul:** ezt a gázkisülési csöveket és védődiódákat tartalmazó egységet a router elé, az internetkábelbe iktatják. Indukált túlfeszültség esetén a veszélyes potenciált a másodperc törtrésze alatt a földelővezetőbe vezeti, ezzel védve a WAN-portot.

A lánc minden eleme más-más szakaszért felel. Ha az épületben nincs megfelelő földelés, vagy akár egy védelmi fokozat is hiányzik, a rendszer nem működik megfelelően, és a készülékek veszélyben maradnak.

## Akkor ki kell húzni a routert?

Nincs minden helyzetre érvényes válasz. A döntés attól függ, milyen épületben vagyunk, hogyan érkezik az internet, és milyen védelmi rendszer működik.

### Korszerű új épületben

Nem kell minden mennydörgésnél a routerhez rohanni, ha az internet optikai kábelen érkezik, a gyengeáramú vezetékek betonozott aknák mélyén futnak, az elektromos elosztó megfelelő földeléssel rendelkezik, és van központi túlfeszültség-védelem. Ilyen körülmények között alacsony a kockázat, ezért nem feltétlenül szükséges kikapcsolni vagy leválasztani az eszközöket.

### Régi városi épületben

Más a helyzet, ha a konnektoroknál nincs földelés, a szolgáltató rézkábele pedig a tetőről fut le a homlokzaton, vagy rendezetlen padláson halad keresztül. Erős zivatar közeledtével ilyenkor jobb fizikailag kihúzni a routerből a tápegységet és az internetkábelt is.

### Családi házban vagy nyaralóban

Itt van szükség a legnagyobb óvatosságra. Az oszlopokon futó, kilométeres vezetékek sok elektromágneses impulzust vehetnek fel, ahogyan a külső antennával működő LTE-modemek kábelei is. Zivatar idején ezért a berendezéseket le kell választani a villamos hálózatról és a külső antennáról. Emellett minden érzékeny elektronikai eszközt érdemes áramtalanítani.