Jason Gibson, az amerikai Alcorn Állami Egyetem történésze egyszerű módszert talált arra, hogy kiszűrje a mesterséges intelligenciával készített hallgatói munkákat. Fehér betűkkel írt, ezért láthatatlan utasításokat rejtett el a feladatokban, amelyek értelmetlen részletek beillesztésére késztették az MI-t.
A trükk olyan jól működött, hogy az eredmény még a professzort is elszomorította. Kiderült ugyanis, hogy a hallgatók a beadás előtt még csak át sem nézték a neurális hálózatok válaszait.
Gibson két csoportjának 35 hallgatója közül 32-en megbuktak a félévközi vizsga egyik részén, mert teljes egészében MI-vel készíttették el a munkájukat, és a jelek szerint a hibákat sem ellenőrizték.
A rejtett utasítás arra vette rá az MI-t, hogy véletlenszerűen Madagaszkárt emlegesse, miközben a vizsga témája az ipari forradalom volt. Az egyik válaszban a technológiáról szóló fejtegetés után az szerepelt, hogy a szigetország „kenyérpirítóval érkezett egy kosárlabda-mérkőzésre”. Egy másik munka a közösségi média hatását „hosszú madagaszkári utazáshoz” hasonlította.
A professzor lehetőséget adott a hallgatóknak, hogy vitassák az osztályzatukat, de csak ketten éltek vele. Gibson hangsúlyozta: egyáltalán nem leli örömét abban, ha a diákjai kudarcot vallanak, és nem is ez a célja.
