A gumiabroncs belső nyomása alapvetően meghatározza a tapadást és a menetkényelmet, emellett közvetlenül befolyásolja az abroncs élettartamát is. Már néhány tized bar eltérés ronthatja a tapadást és az irányíthatóságot, növelheti az üzemanyag-fogyasztást, valamint egyenetlen kopást okozhat.
## Mi történik túl alacsony nyomásnál?
Ha az előírtnál kisebb a nyomás, nagyobb terhelés jut az abroncs vázszerkezetére. Ennek egyik látható jele, hogy a futófelület szélei gyorsabban kopnak.
A belső szerkezetben szintén károk keletkezhetnek: menet közben fokozódik a hőtermelés, miközben gyengülnek az abroncs szerkezeti elemei közötti kötések. Ez rétegelváláshoz, további használat esetén pedig a belső szerkezet tönkremeneteléhez vezethet.
Ezért a levegővesztés okát a felismerése után azonnal meg kell szüntetni. Ha hosszabb ideig közlekedünk akár csak néhány tized baros szivárgással, az abroncs belseje helyrehozhatatlanul károsodhat. Ilyenkor a javítás már nem feltétlenül észszerű: az abroncsot ki kell cserélni, mert menet közben szétszakadhat.
Kátyús, rossz burkolatú úton az alacsony nyomás tovább növeli az abroncssérülés és az oldalfali dudor kialakulásának veszélyét, különösen nagyobb úthibákon áthajtva.
## A túlfújás sem jó megoldás
A magasabb nyomás csökkenti a gördülési ellenállást, ezért az autó könnyebben gurul, az üzemanyag-fogyasztás pedig nagyon kis mértékben mérséklődhet. A túlfújt abroncsoknak ugyanakkor több hátrányuk is van:
- az útegyenetlenségek jobban rontják a menetkényelmet; - csökken a tapadás, ezért romlik az irányíthatóság; - nagyobb terhelés jut a futómű elemeire; - nő az abroncs vázszerkezetének terhelése, így nagy sebességnél egy akadálynak ütközve akár szét is szakadhat; - a futófelület elsősorban középen kopik.
## Miért csökken a nyomás?
Az abroncsból többféle módon távozhat a levegő. Minden guminál előfordul lassú, természetes nyomásvesztés a tömítőrétegen, a felni szelepfuratán vagy a szelepbetéten keresztül. Ez hosszú folyamat, és önmagában normális jelenség.
Nyomáscsökkenést okozhat azonban az abroncs átlyukadása, a szelepbetét elégtelen tömítése, illetve a felni sérülése vagy korróziója is. Ide tartoznak például a felni repedései. Ritkább esetben – bizonyos használati szabályok megsértésekor – a szöges abroncs szögeinek furatain át is elszökhet a levegő.
## Milyen gyakran kell ellenőrizni?
Ha az autóban nincs nyomásellenőrző rendszer, legalább kéthetente érdemes megmérni a guminyomást. Ugyancsak indokolt az ellenőrzés minden hosszabb út előtt, illetve jelentős hőmérséklet-változáskor. Lehűlés hatására ugyanis az abroncsok nyomása is csökken.
## Hol található az előírt érték?
Nincs minden autóra és helyzetre érvényes, egységes guminyomás. A gyártó által javasolt érték az abroncs méretétől és a jármű terhelésétől függ. Az adatokat az autó karosszériáján elhelyezett tájékoztató matricán lehet megtalálni, amely rendszerint a vezetőoldali ajtónyílásban vagy a tanksapka fedelének belső oldalán található. Az előírás a kezelési útmutatóban is szerepel.
Nagyobb terhelésnél növelni kell a nyomást; a pontos értékeket szintén a matrica tartalmazza. Ha egy személyautó több utassal és csomagokkal indul útnak, általában 0,2–0,3 barral magasabb nyomásra lehet szükség. Nagyobb terepjáróknál a szükséges korrekció akár 1 bar is lehet.
## Mire képesek a nyomásellenőrző rendszerek?
Oleg Markov, a Cordiant műszaki szakértője szerint az automatikus guminyomás-ellenőrző rendszereket már évtizedekkel ezelőtt kifejlesztették. A biztonsági előírások szigorodásával számos fejlett országban az új autók kötelező alapfelszereltségének részévé váltak, az ABS és a légzsákok mellett.
A legegyszerűbb megoldások nem igényelnek külön érzékelőket: az autó ABS-rendszerének adataiból, a kerék teljes átmérőjének változását figyelve következtetnek a nyomásvesztésre. Ezek többnyire csak jelentős nyomáscsökkenésnél figyelmeztetnek, gyakran azt sem jelzik, melyik kerék érintett, és nem különösebben pontosak.
A fejlettebb rendszerek minden kerékhez külön érzékelőt használnak, és az egyes abroncsok nyomását közvetlenül a műszerfalon jelenítik meg. Így a kisebb változások is észlelhetők, ami segíthet gyorsan felismerni még a lassú szivárgást is, például egy hibás szelepbetét esetén.
Utólag bármelyik autó felszerelhető ilyen rendszerrel, de a szakértő szerint érdemes kerülni az olcsó alkatrészeket. Ezeknél gondot okozhat az egyes kerekekhez rendelt érzékelők beprogramozása, maguk a szenzorok pedig kevésbé megbízhatók lehetnek. A kijelzett érték hibája nem haladhatja meg a 0,1 bart.
