A belső égésű motorban sok nagy tömegű alkatrész mozog gyorsulva és lassulva. Ha az általuk keltett erők és nyomatékok kiegyenlítik egymást, a motor önkiegyensúlyozó. A gyakorlatban azonban ez nem mindig valósul meg tökéletesen, így bizonyos mértékű vibráció a konstrukcióból is következhet. Az erős vagy újonnan jelentkező rázkódás viszont hibára utalhat.

## Honnan ered a motor természetes vibrációja?

A főtengely eleve szabálytalan tömegeloszlású alkatrész, ráadásul hajtórudak kapcsolódnak hozzá. A hajtórúd alsó fejének és a hajtókarcsapnak a tömegét a főtengely ellensúlyai egyensúlyozzák ki. A dugattyúk és a hajtórudak felső feje ugyanakkor alternáló, vagyis oda-vissza mozgást végez. Ez a hengerek tengelyében rázó erőket kelt, amelyeket első- és másodrendű tehetetlenségi erőkre osztanak.

Ezek azért jönnek létre, mert a dugattyú sebessége nem állandó: löketének közepe táján halad a leggyorsabban, az alsó és felső holtponton pedig megáll.

Az elsőrendű tehetetlenségi erő nagysága megközelítőleg arányos az alternáló mozgást végző alkatrészek tömegével, a forgattyúsugárral, a főtengely szögsebességének négyzetével és a főtengely elfordulási szögének koszinuszával.

A másodrendű tehetetlenségi erő az alternáló tömeggel, a szögsebesség és a forgattyúsugár négyzetével, valamint a főtengely kétszeres elfordulási szögének koszinuszával arányos, a hajtórúd hosszával viszont fordítottan. A hosszú hajtórudas motoroknál ezért alig kell ellensúlyozni ezeket az erőket, az ilyen konstrukció azonban növeli a motorblokk magasságát.

## Mitől függ egy motor járáskultúrája?

A másodrendű tehetetlenségi erőket két, eltolt tömegekkel ellátott kiegyensúlyozó tengellyel lehet mérsékelni. Ezek a főtengely fordulatszámának kétszeresével forognak.

A soros háromhengeres motoroknál, amelyek forgattyúi 120 fokban helyezkednek el, az első- és másodrendű tehetetlenségi erők kiegyenlítik egymást, az általuk keltett nyomatékok azonban nem. Az elsőrendű nyomatékot egy, a főtengellyel azonos fordulatszámon forgó tengellyel lehet kiegyensúlyozni. A többi zavaró hatást általában figyelmen kívül hagyják, ezért szinte minden háromhengeres motornak vannak olyan üzemi tartományai, amelyekben finom rezgés érezhető.

A soros négyhengeresekben a másodrendű tehetetlenségi erők kivételével minden erő és nyomaték kiegyenlített. Ha a dugattyúk nem túl nagyok – vagyis nagyjából kétliteres lökettérfogatig –, ezek az erők csekélyek, ezért rendszerint nem kompenzálják őket. Nagyobb motoroknál viszont kiegyensúlyozó tengelyekre lehet szükség.

A soros hathengeres, illetve az abból származtatható V12-es elrendezés ideálisan kiegyensúlyozottnak számít.

Egy önkiegyensúlyozó motornál az alternáló tömegek első- és másodrendű tehetetlenségi erőinek összege, valamint az összes centrifugális erő nulla. Ugyanez igaz ezeknek a főtengely közepe körül, a főtengely tengelyének síkjában ható nyomatékaira is: összesen hat feltételnek kell teljesülnie.

A konstrukció kiegyensúlyozottsága az üzemidővel és a kopással önmagában nem változik. Ha azonban meghibásodik a kiegyensúlyozó tengely hajtása, a motor élettartama könnyen rövid lehet. Egyes koreai négyhengeres motoroknál ezeket a tengelyeket az olajszivattyú, bizonyos Mitsubishi-motoroknál pedig a vezérműszíj hajtja.

## A tömegek eltérése is rázkódást okozhat

Ideális esetben az azonos feladatú alkatrészek tömege megegyezik, a forgó elemek pedig megfelelően kiegyensúlyozottak. Ha a konstrukció számított kiegyensúlyozatlanságot alkalmaz, annak értékét is pontosan be kell tartani. Bármely eltérés olyan frekvenciájú vibrációt kelthet, amilyennel a kiegyensúlyozatlan alkatrész mozog.

Használat közben ezt gyakran az alkatrészek kopása vagy sérülése idézi elő. Erős rázkódást okozhat például a főtengelyszíjtárcsa gumibetétes rezgéscsillapítójának tönkremenetele, ahogyan a sérült kettős tömegű lendkerék is.

A szakszerűtlen motorjavítás ugyancsak felboríthatja az egyensúlyt. A dugattyúk tömege között lehetőleg legfeljebb egy gramm eltérés legyen. A kiegyensúlyozó tengelyeket is pontosan kell beállítani, különben nem csökkentik, hanem fokozzák a hajtáslánc vibrációját.

Még a főtengely pontatlan javítóméretre köszörülése is problémát okozhat. Négyhengeres motornál például előfordulhat, hogy a hajtókarcsapok nem pontosan 180 fokos szögben helyezkednek el egymáshoz képest.

## A leggyakoribb ok: nem egyformán dolgoznak a hengerek

A fokozott motorrezgés leggyakoribb oka, hogy a hengerek működése eltér egymástól. Ha egy vagy több henger gyengébben dolgozik, a főtengely forgása egyenetlenné válik, a motor pedig rázkódni kezd.

Egy négyhengeres motorban már egyetlen henger kiesése is nagyon feltűnő. Ilyenkor nem csupán a teljesítmény negyede vész el: a szivattyúzási és súrlódási veszteségek miatt ennél nagyobb lehet a visszaesés. Az egyenetlen gyújtási ütemek tovább erősítik a rázkódást. Sokhengeres motoroknál egyetlen henger kiesése kevésbé érezhető.

A henger rendellenes működésének négy fő területen lehet oka.

## Nincs vagy túl alacsony a kompresszió

A kompresszió teljes elvesztését okozhatja a dugattyú átégése, amikor lyuk keletkezik a dugattyútetőn vagy a dugattyúgyűrűk környékén. Hasonló következménnyel jár a szelep átégése: rés nyílik, amelyen keresztül a gáz akkor is távozik, amikor a szelep a szelepülékhez szorul.

A hengerfejtömítés átégése szintén megszüntetheti a kompressziót, különösen a régi, vastag fém-azbeszt tömítéseket használó motoroknál.

Ha a kompresszió nem tűnik el teljesen, csak jelentősen csökken, a henger akkor sem képes teljes erővel dolgozni. Ennek oka lehet a hengerfal sérülése, a letapadt dugattyúgyűrű, a nem megfelelően záró szelep vagy a hengerfejtömítés kezdődő átégése.

## Hibás az üzemanyag-ellátás

A teljesen meghibásodott befecskendező miatt a henger egyáltalán nem működik. Ha csak a porlasztónyílások szennyeződtek el, a henger gyengébben dolgozik. Ez a szívócső-befecskendezéses motorokban kevésbé, közvetlen befecskendezésű benzinesekben és dízelekben jóval erősebben érezhető.

## Nincs szikra, vagy gyenge a gyújtás

A gyújtáskimaradást meghibásodott vagy erősen szennyezett gyújtógyertya okozhatja. Ugyanezt válthatja ki az átütő, illetve szivárgó áramú gyújtótekercs vagy nagyfeszültségű vezeték.

## Nem megfelelő a levegőellátás

Egy hengerbe túl kevés vagy túl sok levegő is juthat. A levegő mennyisége csökkenhet az erősen elállítódott szelep vagy a szívócsatorna hosszát szabályozó csappantyúk hibája miatt. Túl sok levegő kerülhet a hengerbe, ha a szívócső tömítése éppen az adott hengerhez vezető szakasznál sérült.

A motor alapvetően szimmetrikus szerkezet: akárhány hengerből áll, mindegyiknek egyformán és egyenletesen kell dolgoznia. Ha a járása érezhetően megváltozik vagy erősen rázkódni kezd, meg kell keresni az egyensúly felborulásának okát.