A Hold keletkezésének széles körben elfogadott magyarázata szerint egy Mars méretű égitest ütközött a Föld fémekben szegény felső kérgével. Az ütközés során az űrbe jutott földköpeny- és kéreganyagból később kialakult bolygónk kísérője. Új adatok azonban arra utalnak, hogy a Hold belseje több fémet tartalmazhat, mint eddig feltételezték. Ez azt jelentheti, hogy keletkezését másképp kell magyarázni.
Az új kutatás a holdkráterek alján található por összetételét vizsgálta. A kutatók egy különleges radarral készítettek felvételeket, és ezzel elemezték a finom szemcséjű anyag jellemzőit. Feltételezésük szerint ez a por a Hold felszíne alól származik: meteorit-becsapódások során került a kráterek aljára.
A kutatócsoport összehasonlította a nagyobb, mélyebb, valamint a kisebb kráterek fenekén mérhető fémtartalmat. A mélyebb kráterekben magasabb koncentrációt találtak, ami arra utal, hogy a Hold belseje fémekben gazdagabb lehet, mint a felszínhez közeli rétegek.
Ha a Hold valóban több fémet tartalmaz, mint a Föld, az nehezen egyeztethető össze azzal az elképzeléssel, hogy főként bolygónk köpenyéből és kérgéből kiszakadt, majd pályára állt anyagból keletkezett. A nagyobb fémkoncentráció miatt ezért más holdkeletkezési elméleteket is érdemes lehet megvizsgálni.
A tanulmány szerzői szerint a Hold mélyén található fémek mennyiségének pontosabb meghatározása segíthet leszűkíteni a lehetséges keletkezési forgatókönyveket. Egyúttal többet árulhat el a Hold fejlődéséről, valamint arról is, miként járul hozzá a Föld lakhatóságának fenntartásához.
A kérdés nem csupán saját bolygónk és kísérője miatt fontos. A Naprendszerben több mint kétszáz hold található. Ha jobban megértjük, milyen szerepet játszanak a holdak az általuk kísért bolygók kialakulásában és fejlődésében, közelebb kerülhetünk annak feltárásához is, hogy a Földön kívül hol és milyen formában alakulhatnak ki az élet feltételei.
