A Föld legnagyobb növénye egy víz alatti rét
Nyugat-Ausztrália partjainál egy több mint 200 négyzetkilométeres tengerifűmezőről derült ki, hogy egyetlen, gyöktörzsekkel terjeszkedő növény, amely legalább 4500 éves lehet.
Történetek, amelyektől másképp látod a világot.
Nyugat-Ausztrália partjainál egy több mint 200 négyzetkilométeres tengerifűmezőről derült ki, hogy egyetlen, gyöktörzsekkel terjeszkedő növény, amely legalább 4500 éves lehet.
A szalpák átlátszó, agy nélküli gerinchúros állatok, amelyek nemzedékváltással szaporodnak. Különös telepeik és ürülékük az óceáni szénkörforgásban is fontos szerepet játszik.
A Chrysomallon squamiferum lábát vasvegyületekből álló pikkelyek védik, réteges háza pedig a biomimetikai fejlesztéseket is inspirálhatja.
A Cymothoa exigua a hal szájában telepszik meg, elsorvasztja annak nyelvét, majd maga veszi át a szerv helyét és szerepét.
A geoduck mélyen a homokba ásva él, szifója akár egy méteres is lehet. Átlagosan 150 évig él, lehalászott állománya pedig csak évtizedek alatt áll helyre.
A több mint 300 millió éves múltra visszatekintő tőrfarkú rák kék hemolimfájából orvosi sterilvizsgálatokat készítenek, a lecsapolás azonban sok állat pusztulását okozza.
Roger Mason 13 évesen egy 600 millió éves fosszíliára bukkant Angliában. A Charnia lelete megmutatta, hogy az összetett, többsejtű élet jóval a kambrium előtt kialakult.
Az Arnold-rafflézia virága egy méternél is szélesebb lehet, dögszaggal vonzza a legyeket, és parazita liánok szöveteiből szerzi meg tápanyagait.
A tengerfenékre süllyedő bálnatetem körül új ökoszisztéma születik: előbb dögevőket táplál, majd férgeknek, szivacsoknak és koralloknak ad otthont akár száz évig.
A Namíb-sivatag rejtélyes, csupasz köreit nem betegség vagy természetfeletti erő hozza létre: a fű gyökerei vízért versengenek, a kopár foltok pedig átmeneti víztározóként működnek.
Az Osedax férgek savval oldják fel a bálnacsontokat, táplálékukat pedig szimbionta baktériumaik emésztik meg. Parányi hímjeik a nőstények testében élnek.
Az oxigénminimum-zónákban a legtöbb többsejtű élőlény nem marad életben, baktériumok, medúzák és néhány különlegesen alkalmazkodott állat azonban benépesíti ezt a szélsőséges környezetet.