Pompejiben tárult fel a római beton receptje
Egy épen maradt pompeji építőműhely feltárása megmutatta, hogyan készítették a rómaiak a tartós, mikroszkopikus repedéseit részben önállóan kijavító betont.
Történetek, amelyektől másképp látod a világot.
Egy épen maradt pompeji építőműhely feltárása megmutatta, hogyan készítették a rómaiak a tartós, mikroszkopikus repedéseit részben önállóan kijavító betont.
A Dehnel-jelenség során egyes emlősök agya, koponyája és más szervei télen akár 20–30 százalékkal is összezsugorodhatnak, majd tavasszal teljesen regenerálódnak. A kutatók a folyamat molekuláris hátterét vizsgálták.
Energetikai modellezéssel hasonlították össze Hannibál lehetséges alpesi útvonalait. A legmeredekebb hágó lehetett egyben a legrövidebb és a legkevésbé energiaigényes.
A cipzár egy nehézkesen működő, cipőkhöz szánt 19. századi szerkezetből fejlődött a ruházat, az űrtechnika és az orvostudomány sokoldalú záróelemévé.
Több mint ezer ősi genom elemzése szerint a római uralom és a viking jelenlét kevésbé alakította Britannia génállományát, mint az angolszászok tömeges bevándorlása.
A mélytengeri élőlények fénye csaliként, álcaként és párkereső jelzésként is működhet. A biolumineszcencia kémiai reakció, míg a fluoreszcenciához külső fényforrás szükséges.
A madarak és az emlősök összetett idegi rendszerei egymástól függetlenül alakulhattak ki. Az eredmények szerint az absztrakt gondolkodásra képes agy többször is megjelent az evolúció során.
A rádió nem egyetlen ember találmánya: Maxwell elmélete, Hertz kísérletei, Tesla szabadalmai, Popov vevőkészüléke és Marconi üzleti sikere egyaránt hozzájárult a megszületéséhez.
Ősi szibériai genomok elemzése szerint nemcsak Ázsiából jutottak emberek Észak-Amerikába: legalább ötezer éve visszafelé is zajlott a génáramlás.
A kígyók háromszor gyorsabban foglalnak el új ökológiai fülkéket, mint más pikkelyes hüllők, de kivételes evolúciós tempójuk oka továbbra is rejtély.
A dinoszauruszok korát 66 millió éve egy aszteroida-becsapódás zárta le. A lehűlés és a táplálékláncok összeomlása tömeges kihalást okozott, amelyet a vulkanizmus is súlyosbíthatott. A madarak azonban dinoszauruszleszármazottként túlélték a válságot.
Pavel Jablokov egyszerű, váltakozó árammal működő ívlámpája az 1870-es években Európa-szerte elterjedt, és a modern villamosenergia-hálózatok egyik előfutárává vált.