A villanygyertya, amely fénybe borította Európát
Pavel Jablokov egyszerű, váltakozó árammal működő ívlámpája az 1870-es években Európa-szerte elterjedt, és a modern villamosenergia-hálózatok egyik előfutárává vált.
Történetek, amelyektől másképp látod a világot.
Pavel Jablokov egyszerű, váltakozó árammal működő ívlámpája az 1870-es években Európa-szerte elterjedt, és a modern villamosenergia-hálózatok egyik előfutárává vált.
A dél- és közép-skandináviai településeken talált emberi maradványok vizsgálata szerint legalább nyolc ember szándékos erőszak áldozata lehetett. A leletek arra utalnak, hogy a temetők önmagukban nem adnak teljes képet a vaskori és viking kori társadalmakról.
A bőr jelölésére szánt első szerkezettől Bíró László találmányán és a Bic tömegtermelésén át az űrtollig vezetett a golyóstoll története.
A Szuj-dinasztia korából származó sír öt ásványa eltért az ősi szövegekben leírt készlettől. A lelet szerint a színek és jelképes jelentésük fontosabb lehetett a pontos ásványfajtáknál.
Albert II rhesusmajom 1949-ben első emlősként lépte át a Kármán-vonalat. Küldetése fontos élettani adatokkal alapozta meg az emberes űrrepüléseket és az űrbiomedicinát.
Douglas Engelbart és csapata 1964-ben készítette el az első működő számítógépes egeret, amelyet 1968-ban mutattak be a nyilvánosságnak. A fából készült prototípus egy átfogó, a modern digitális kezelőfelületeket megelőlegező rendszer része volt.
A telihold felé vonyító farkas képe erősen él a mítoszokban és a kultúrában, tudományos alapja azonban nincs. A farkasok így kommunikálnak, összehangolják a falka mozgását és jelzik területük határait.
Gyékénypihéből és finom gyapjúszövetből készült párnák, matracok vagy koporsóbélések maradványait azonosíthatták egy észak-lengyelországi ókori temetőben.
A zsákállatokon és ingolákon végzett géncserés kísérletek szerint az ősi Hmx gén fontos szerepet játszhatott a feji idegdúc, majd az agy evolúciójának kezdetén.
Egy Gran Canaria-i barlang rovarmaradványai megmutatták, hogy a helyet előbb gabonaraktárként, majd a 7–9. században temetkezési helyként használták.
Egy 15 kutatást összegző áttekintés szerint a kutyák és gazdáik valóban hasonlíthatnak egymásra. A külső egyezés már a választáskor szerepet kaphat, a személyiségbeli hasonlóság pedig idővel erősödhet.
A címkézés gyorsabbá teszi a gondolkodást, de előítéletekhez, kirekesztéshez és súlyos tévedésekhez vezethet. Tudatos figyelemmel megtanulhatunk árnyaltabban ítélni.