Második generációs bolygójelöltet találtak
A HS 0209+0832 fehér törpére hulló anyag szokatlan összetétele arra utal, hogy egy, a csillag külső rétegeiből kialakult bolygójelölttől származhat.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
A HS 0209+0832 fehér törpére hulló anyag szokatlan összetétele arra utal, hogy egy, a csillag külső rétegeiből kialakult bolygójelölttől származhat.
A 6500 éves csehországi körépítmény kapui a Nap és a Hold fontos égi helyzeteihez igazodhattak. A Stonehenge-nél régebbi helyszín csillagászati megfigyelések és rítusok színtere lehetett.
A Pa 30 köd új felvételein gyöngysorszerű gázcsomók rajzolódtak ki. A ritka szupernóva közepén egy szinte elmozdulatlan „zombicsillag” maradt.
A James Webb űrtávcső mérései először igazolták közvetlenül, hogy egy Naprendszeren kívüli barna törpe vízfelhőinek vastagsága idővel változik.
A több mint tízmilliárd éven át utazó gyors rádiókitörés forrásgalaxisát is azonosították. A jel a korai világegyetem anyagáról és szerkezetéről is új adatokat adott.
A FAST rádiótávcső adataiban egy keskeny sávú, változó frekvenciájú jelet találtak a K2−155 bolygórendszer irányából. Lehetséges technoszignatúrának számít, de eredete ismeretlen, és nem bizonyítja földön kívüli értelem létezését.
A neutroncsillag egy város méretűre összeomlott csillagmag, amely a Napnál is nehezebb lehet. Bemutatjuk születését, belső rétegeit, típusait és fekete lyukká válásának feltételeit.
Az antarktiszi jégből épített IceCube új megfigyelési módszert adott a csillagászatnak: nagy energiájú neutrínókkal tárja fel a világegyetem rejtett részecskegyorsítóit. A kutatás az aktív galaxisoktól a sötét anyag kereséséig vezet, miközben a bajkáli és földközi-tengeri detektorok is bővítik a neutrínóégboltról alkotott képet.
A Tejútrendszer halóján túl felfedezett, csillagok nélküli hidrogénfelhő forgó gázkorongra és jelentős sötétanyag-tartalomra utal. Az objektum a sötét galaxisok egyik legígéretesebb jelöltje lehet.
Rádiójelekkel térképezték fel először nagy léptékben a Cygnus X optikai és infravörös tartományban láthatatlan molekuláris gázát. Az eredmények a csillagkeletkezés kezdeti folyamatairól árulkodnak.
A Földtől 300 fényévre felfedezett Éosz tömege a Napénak 3400-szorosa. Az eddig rejtett molekulafelhőt a hidrogén ultraibolya fénylése árulta el.
A James Webb űrtávcső és a kettős gravitációs nagyítóhatás segítségével egyszerre 44 csillagot azonosítottak a távoli Sárkányív galaxisban.