A világ tele van jó kérdésekkel.
Mi szeretünk utánajárni.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
Három, korábban csak a korai világegyetemből ismert kompakt, vöröses galaxist találtak rekordközeli távolságban. A felfedezés új megvilágításba helyezheti keletkezésüket és kapcsolatukat a szupernagy tömegű fekete lyukakkal.
Az ALMA egy fiatal kettős protocsillag körül milliméteres porszemcséket észlelt a csillagszél vájta üregekben. A részecskék később visszajuthatnak a korongba, és bolygók építőanyagává válhatnak.
A Gaia adatai alapján több mint ezer, közös eredetű fiatal csillagot azonosítottak. Az Ophion tagjai szokatlanul kaotikusan szóródnak szét a Tejútrendszerben.
Két, a Földnél mintegy háromszor nagyobb szubneptunuszt azonosítottak 259 fényévre. Egyikük az erős besugárzás miatt valószínűleg veszít a légköréből.
A Naptól 150 fényévre felfedezett két fehér törpe 23 milliárd év múlva összeolvad, majd Ia típusú szupernóvaként felrobban. A rendszer régóta vizsgált elméletet erősít meg.
A Perszeusz-galaxishalmaz gömbhalmazainak eloszlása vezetett el a CDG-2-höz, amely a kutatók szerint 99,99 százalékban sötét anyagból állhat.
A Reflect Orbital egy 18 méteres űrtükörrel kínálna igény szerinti napfényt. A terv kereskedelmi lehetőségeket ígér, de csillagászati és biológiai aggályokat is kelt.
A 2004-ben észlelt, mindössze 0,2 másodperces magnetárkitörés még 50 ezer fényév távolságból is megzavarta a Föld ionoszféráját. Az ilyen neutroncsillagok mágneses tere minden ember alkotta mágnesét messze felülmúlja.
A James Webb űrtávcső először mutatott ki közvetlenül szilikátfelhőket egy exobolygón, egy másik fiatal gázóriás körül pedig forró szilikátkorongot talált.
Két születő óriásbolygót azonosítottak a WISPIT 2 fiatal csillag korongjában. A rendszer a Naprendszer korai állapotába is betekintést engedhet.
A sötét anyag hipotézise a csillagok váratlan galaktikus mozgását magyarázza. Tömege lehet, mégis láthatatlan és megfoghatatlan, közvetlen bizonyíték pedig egyelőre nincs rá.
