Stonehenge-nél is régebbi csillagászati szentély
A 6500 éves csehországi körépítmény kapui a Nap és a Hold fontos égi helyzeteihez igazodhattak. A Stonehenge-nél régebbi helyszín csillagászati megfigyelések és rítusok színtere lehetett.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
A 6500 éves csehországi körépítmény kapui a Nap és a Hold fontos égi helyzeteihez igazodhattak. A Stonehenge-nél régebbi helyszín csillagászati megfigyelések és rítusok színtere lehetett.
Egy észak-jyllandi férfi teraszépítés közben találta meg Dánia legnagyobb viking kori ezüstkincsét: a 18,5 kilogrammos lelet mintegy hétszáz tárgyból és töredékből áll.
Egy film szereplőinek szervezett kincskereső gyakorlaton 19. századi lovassági mellvért töredékére és más történelmi tárgyakra bukkantak egy alsó-sziléziai kastély árkában.
A Queenslandben feltárt, mintegy 1200 éves vallabifogakat növényi gyantával rögzíthették egy fejpántra vagy nyakláncra. Ilyen ékszert korábban nem találtak a Cape York-félszigeten.
A Kuélap területén feltárt, lámát vagy alpakát ábrázoló kőfigurák az inkák termékenységi rítusairól és a helyi csacsapoja hiedelmekkel való kapcsolatukról árulkodhatnak.
A kínai Vuvangtun sírban feltárt, 2200 éves levélcsomagok a mai zongcére emlékeztetnek, de nem ételként szolgáltak: a mezőgazdasági bőséget jelképező temetkezési tárgyak lehettek.
A Çayönü Tepe újkőkori településén feltárt apró műhely leletei a malachit és a réz feldolgozásának teljes folyamatát dokumentálják, és korai szakosodott kézművesek jelenlétére utalnak.
Az iráni „Elégett városban” feltárt, mintegy 4600 éves társasjáték arra utalhat, hogy az ókori közösségben több játékhagyomány élt egymás mellett.
A tarimi múmiák mellett talált, 3300–3600 éves sajtból kinyert DNS arra utal, hogy a kefirtermékek nemcsak a Kaukázusból, hanem Hszincsiangból is terjedtek.
Egy épen maradt pompeji építőműhely feltárása megmutatta, hogyan készítették a rómaiak a tartós, mikroszkopikus repedéseit részben önállóan kijavító betont.
A dél- és közép-skandináviai településeken talált emberi maradványok vizsgálata szerint legalább nyolc ember szándékos erőszak áldozata lehetett. A leletek arra utalnak, hogy a temetők önmagukban nem adnak teljes képet a vaskori és viking kori társadalmakról.
A Szuj-dinasztia korából származó sír öt ásványa eltért az ősi szövegekben leírt készlettől. A lelet szerint a színek és jelképes jelentésük fontosabb lehetett a pontos ásványfajtáknál.