Öt, lélekvédőnek szánt ásvány egy kínai sírban
A Szuj-dinasztia korából származó sír öt ásványa eltért az ősi szövegekben leírt készlettől. A lelet szerint a színek és jelképes jelentésük fontosabb lehetett a pontos ásványfajtáknál.
Kapcsolódó cikkek és érdekességek egy helyen.
A Szuj-dinasztia korából származó sír öt ásványa eltért az ősi szövegekben leírt készlettől. A lelet szerint a színek és jelképes jelentésük fontosabb lehetett a pontos ásványfajtáknál.
Gyékénypihéből és finom gyapjúszövetből készült párnák, matracok vagy koporsóbélések maradványait azonosíthatták egy észak-lengyelországi ókori temetőben.
Egy Gran Canaria-i barlang rovarmaradványai megmutatták, hogy a helyet előbb gabonaraktárként, majd a 7–9. században temetkezési helyként használták.
Belga régészek 814 vakondtúrást vizsgáltak át Damme közelében. A felszínre került töredékek egy XIII–XIV. századi birtok téglából és fából épült kapuegyüttesének helyét rajzolták ki.
A Szumátra nyugati partján fekvő Bongal lelőhelyén egy 656 és 687 közé keltezett oldalkormányt találtak. A hajómaradványok egy korabeli tengeri kereskedelmi központ szerepére utalnak, eredeti helyzetük azonban nem ismert.
Egy vízvezeték-építést megelőző római ásatáson három ókori sírt és egy rejtélyes terrakotta kutyafigurát találtak egy régi puccolánbánya területén.
A Szent Sír-templom egyik hátsó folyosóján talált, többtonnás kőlapról kiderült, hogy a keresztesek kétszáz éve elveszettnek hitt oltára. Hátoldalát ritka cosmatesco márványmozaik díszíti.
Két, Pompejiben talált férfi csontvázának vizsgálata arra utal, hogy a Vezúv 79-es kitörését kísérő földrengésben, egy leomló fal alatt haltak meg.
Mikrobiológiai, geomorfológiai és geofizikai vizsgálatok szerint Hannibál serege a korábban feltételezettnél délebbre, a Col de la Traversette hágón kelhetett át az Alpokon.
Egy 45–46 ezer éves krími csonttöredék DNS-e közvetlen genetikai kapcsolatot tárt fel a Krím és az Altaj neandervölgyi népességei között.
Egy mintegy 1600 éves oxürhünkhoszi múmia hasán Homérosz Iliászának részletét őrző papiruszt találtak. Klasszikus irodalmi szöveg ilyen felhasználására eddig nem volt régészeti példa.
Európai és közép-ázsiai régészeti lelőhelyek állatcsontjaiban több veszélyes baktérium, köztük szalmonellák DNS-ét mutatták ki. A leletek az ősi zoonózisok eredetének feltárását segíthetik.