Wilhelm Röntgen filozófiai fokozatot szerzett, felsőfokú tanulmányait pedig mérnökként végezte, érdeklődése azonban messze túlmutatott az építésen és a tervezésen. Az egyetem után felismerte, hogy a kiszámíthatatlan kísérleteket és gyakorlati megoldásokat kínáló fizika áll hozzá közelebb. August Kundt német fizikus asszisztense lett, tanított, oktatási eszközöket tervezett, valamint optikai és elektromágnességi témájú tanulmányokat írt. Később professzorrá, majd a Würzburgi Egyetem rektorává nevezték ki.

Egyik este, előadásai után a laboratóriumban maradt, hogy egy vákuumos katódsugárcsővel kísérletezzen. A William Crookes angol tudósról elnevezett berendezés egy üvegburából, valamint pozitív és negatív töltésű elektródákból, anódból és katódból állt. Röntgen fekete kartonnal takarta le a készüléket, áramot vezetett bele, majd lekapcsolta a világítást. Ekkor a közelben fekvő, báriumsóval bevont papír zöldes fénnyel kezdett világítani.

Röntgen egy addig ismeretlen sugárzást fedezett fel, amely a legtöbb szilárd tárgyon áthatolt, a fémeken és az emberi csontokon azonban nem. Az általa X-sugaraknak nevezett sugárzással elkészítette az első röntgenfelvételt is: felesége, Anna Bertha kezét örökítette meg.

A felfedezésért 1901-ben első fizikusként kapott Nobel-díjat, az X-sugarak természetét azonban ekkor még senki sem értette teljesen. Nikola Tesla már néhány évvel a felfedezés előtt felvetette, hogy a röntgensugárzás káros lehet a szervezetre.

## Lenyűgöző, de veszélyes technológia

Röntgen nyomán világszerte fizikusok kezdték vizsgálni az új sugárzást. Thomas Edison első röntgenkészülékét 1896 májusában mutatták be egy New York-i kiállításon. A helyi lapok egyszerre nevezték lenyűgözőnek és rémisztőnek az eseményt. A látogatók fluoreszkáló képernyőn láthatták saját testrészeik képét, miközben az eljárás veszélyeire is fény derült: a berendezéssel dolgozó műszerész súlyos égési sérülések következtében meghalt.

A röntgensugarak a radioaktivitás létezésének felismerése felé is terelték a tudományt. A radioaktív elemeket többek között a Curie házaspár vizsgálta. Kísérleteik nyomán a 20. század elején leírták egy káliumizotóp radioaktív tulajdonságait, amely képes elpusztítani az élő szervezetek beteg sejtjeit. Ezt a tudást hamarosan az onkológiai sugárterápiában is alkalmazni kezdték.

Az első világháború idején a röntgencsövek segítségével az orvosok megtalálhatták a sebesült katonák testébe fúródott lövedékeket. Marie Skłodowska-Curie mobil röntgenberendezéseken dolgozott a tábori kórházak számára. Munkája tragikus következményekkel járt: radioaktív sugárterhelés miatt halt meg.

## A kórházaktól az iparig

A röntgensugarakat eleinte kizárólag az orvoslásban és a fogászatban használták. Ipari alkalmazásukat hátráltatta, hogy a katódsugárcsövek gyorsan tönkrementek. A fordulat 1913-ban következett be, amikor William Coolidge amerikai kísérleti fizikus megalkotta a nagy teljesítményű, nagyvákuumú röntgencsövet. A berendezés 100 ezer voltos feszültséget is elviselt, így már különféle anyagokról is készíthettek röntgenfelvételeket.

Oroszországban a szentpétervári, a moszkvai és más egyetemeken folytak röntgenográfiai kutatások. Az X-sugarak lehetőségeit Ivan Borgman, Pjotr Lebegyev, Alekszandr Popov és Oreszt Hvolszon nyilvános előadásokon mutatta be.

Max von Laue, Paul Knipping és Walter Friedrich kristályokon figyelte meg a röntgensugarak diffrakcióját. Ezzel igazolták az X-sugarak hullámtermészetét, és lehetővé tették a kristályok atomi szerkezetének vizsgálatát. William Lawrence Bragg ugyancsak röntgensugárzással kutatta a kristályok felépítését, az 1940-es években pedig saját készüléket is épített.

A 20. század közepén Sterling Newberry amerikai feltaláló elkészítette az árnyék-röntgenmikroszkópot. Az ilyen berendezések sorozatgyártását és értékesítését később a General Electric indította el.

A kutatás végül a világűrre is kiterjedt. Riccardo Giacconi Nobel-díjas tudós rakétákhoz és műholdakhoz fejlesztett detektorok létrehozásában vett részt, amelyekkel különleges felvételeket lehetett készíteni az égboltról. Legfontosabb eredményei közé tartozott a Skorpió csillagkép legerősebb röntgenforrásának felfedezése. A fényes objektum a Scorpius X–1 nevet kapta.