A lámpák körül keringő lepkék nem a fényhez vonzódva rohannak a vesztükbe. Éppen ellenkezőleg: megpróbálnak tájékozódni és túlélni, ám a mesterséges fény összezavarja őket – állapította meg Samuel Fabian, a londoni Imperial College zoológusa és kutatócsoportja.
A szakemberek korszerű videófelvételekkel követték a rovarok mozgását. Így nemcsak a röppályájukat figyelhették meg, hanem azt is elemezhették, milyen érzékszervi információkra támaszkodnak repülés közben, és miként zavarja meg ezeket a mesterséges világítás.
A Nature Communications folyóiratban közölt kutatás szerint a lepkék éjszaka a szokásos tevékenységeiket végzik, például növényeket poroznak be. Egy erős fényforrás azonban felboríthatja a tájékozódásukat: lényegében összekeverik a fentet és a lentet.
Ennek oka, hogy helyzetük korrigálásakor abból indulnak ki: az ég, vagyis a fent világos, a talaj, tehát a lent pedig sötét. Ha megjelenik egy, az égbolt fényével versengő mesterséges fényforrás, a lepkék – valamint a legyek, bogarak és más rovarok – újra meg újra irányt próbálnak váltani. Ebből alakul ki a lámpák körül látható rendezetlen, spirális röppálya.
A rovarok valójában elfordulnak a fénytől, illetve arra merőlegesen próbálnak repülni. Közben más tájékozódási jelzésekkel, például a gravitációval is összeütközésbe kerülnek, amitől súlyosan megzavarodhat az egyensúlyérzékelésük. Végül tárgyaknak ütközhetnek, vagy a földre zuhanhatnak.
A lámpa körüli kétségbeesett körözés tehát nem végzetes vonzalom. A rovarok menekülni próbálnak, de a mesterséges fény miatt sorra kudarcot vallanak az irány helyesbítésében.
