A Naprendszerhez jelenlegi besorolásunk szerint egy csillag, a Nap, valamint nyolc bolygó tartozik. A Naptól távolodva ezek sorrendje: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz.

A történet azonban itt nem feltétlenül ér véget. A csillagászok 2016 óta keresik a feltételezett kilencedik bolygót, más néven az X bolygót, amelynek lehetséges létezésére matematikai számítások és más égitestek mozgása utal.

Miért nem bolygó többé a Plútó?

2006 előtt a bolygók közé sorolták a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet, a Marsot, a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt, a Neptunuszt, a Plútót, a Cerest és az Eriszt. Az utóbbi égitestek felfedezése vitát indított arról, pontosan milyen feltételek alapján nevezhető valami bolygónak.

Az elfogadott meghatározás szerint egy égitest akkor számít bolygónak, ha a Nap körül kering, és nem egy másik égitest holdja; elegendő tömege van ahhoz, hogy közel gömb alakot vegyen fel; valamint megtisztította pályája környezetét más égitestektől. A Plútó, az Erisz és a Ceres nem felelt meg minden feltételnek, ezért kikerült a bolygók sorából.

A Plútó ugyan a Nap körül kering és gömbölyű, de pályája környezetét nem tudta megtisztítani. Az ott mozgó égitestek tömege összemérhető az övével, ezért nem képes „bekebelezni” őket. Mérete és különleges pályája miatt ma törpebolygónak számít.

A Plútó főbb adatai:

• Nevét az ókori római alvilágistenről kapta. • Típusa: törpebolygó. • Átmérője: 2376,6 kilométer. • Tömege: 1,3 × 10²² kilogramm, a Föld tömegének 0,0022-szerese. • Hőmérséklete: −230 Celsius-fok. • Átlagos naptávolsága: 7,4 milliárd kilométer, vagyis 39,4 csillagászati egység. • Keringési sebessége: körülbelül 4,7 kilométer másodpercenként. • Sűrűsége: 2 gramm köbcentiméterenként. • Poláris sugara: 1153 kilométer. • Felszínének fényvisszaverő képessége: 0,4. • Perihéliuma: 4,437 milliárd kilométer, azaz 29,667 csillagászati egység. • Aphéliuma: 7,376 milliárd kilométer, azaz 49,31 csillagászati egység. • Átlagos pályasebessége: körülbelül 4,6691 kilométer másodpercenként. • Egy Nap körüli keringése mintegy 248 földi évig tart.

A legközelebbi és a legtávolabbi bolygók

A Naphoz legközelebbi bolygó a Merkúr, amely átlagosan 58 millió kilométerre kering csillagunktól. Utána a Vénusz következik 108 millió kilométeres átlagos távolsággal.

A Föld átlagosan 149,6 millió kilométerre található a Naptól. Öt bolygó kering nála távolabb: a Mars 228 millió, a Jupiter 778 millió, a Szaturnusz 1,43 milliárd, az Uránusz 2,8 milliárd, a Neptunusz pedig 4,55 milliárd kilométerre. A nyolc bolygó közül tehát a Neptunusz van a legtávolabb a Naptól.

Merkúr: szélsőséges hőingadozás

A kereskedelem római istenéről elnevezett Merkúr kőzetbolygó. Sugara 2440 kilométer, tömege 3,3011 × 10²³ kilogramm. Napközelben 46 millió, naptávolban 69,8 millió kilométerre jár a Naptól, a Földtől mért átlagos távolsága 77 millió kilométer. Felszíni hőmérséklete −173 és 427 Celsius-fok között változik, egy szoláris nap pedig 176 földi napig tart.

A Nap közelsége miatt rendkívül nagy a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség: nappal akár 450 Celsius-fok is lehet, ami már az ólom megolvasztásához is elegendő, éjszaka viszont −180 Celsius-fokig hűlhet a felszín.

Rendkívül ritka légkörét oxigén, nátrium, hidrogén, hélium és kálium alkotja. Ez nem képes megsemmisíteni a becsapódó meteoritokat, ezért felszíne a Holdéhoz hasonlóan kráterekkel borított. Északi pólusán vízjég és fagyott szerves vegyületek is találhatók.

Vénusz: a Föld forró „ikertestvére”

A szépség és a szerelem római istennőjéről elnevezett Vénusz szintén kőzetbolygó. Sugara 6051,8 kilométer, tömege 4,867 × 10²⁴ kilogramm. Perihéliuma 107,476 millió, aphéliuma 108,939 millió kilométer. A Földtől mért távolsága 40 és 261 millió kilométer között alakul. Felszíni hőmérséklete 438–482 Celsius-fok, egy szoláris napja 116,75 földi nap.

Méretében hasonlít a Földre. A légköre alá betekintő radarképek hegyeket és vulkánokat tártak fel a felszínén. Sűrű, mérgező, kénsavfelhőkből álló légköre rendkívül erős üvegházhatást okoz, ezért ez a Naprendszer legforróbb bolygója. Átlagos felszíni hőmérséklete 465 Celsius-fok.

Föld: az egyetlen ismert, élettel bíró világ

A Föld kőzetbolygó, tömege 5,974 × 10²⁴ kilogramm. Egyenlítői sugara 6378,140, átlagos sugara 6371,004 kilométer. A Napot 365,25 földi nap alatt kerüli meg; perihéliuma 147 millió, aphéliuma 152 millió kilométer. Egy nap hossza 23 óra 56 perc 4,099 másodperc.

A Naptól számított harmadik bolygó vízvilág: felszínének kétharmadát víz borítja. Ez az egyetlen ismert világ, ahol élet van. Légköre nitrogénben és oxigénben gazdag. Tengely körüli forgásának sebessége az Egyenlítőnél 467 méter másodpercenként, vagyis valamivel több mint 1600 kilométer óránként; a Nap körül másodpercenként több mint 29 kilométeres sebességgel halad.

Mars: a vörös bolygó

A római hadisten nevét viselő Mars kőzetbolygó. Sugara 3396 kilométer, tömege 6,417 × 10²³ kilogramm. Napközelben 206,6 millió, naptávolban 249,2 millió kilométerre jár csillagunktól, átlagos földtávolsága 225 millió kilométer. Felszíni hőmérséklete −143 és 35 Celsius-fok között változik, egy szoláris nap 24 óra 39 perc 35 másodperc.

Hideg, sivatagszerű világ, amelyet vas-oxidokban gazdag por borít; ez adja jellegzetes vörös színét. Felszíne a Földéhez hasonlóan sziklás, hegyek, völgyek és kanyonok tagolják. Viharrendszerei a tornádószerű helyi porviharoktól az egész bolygóra kiterjedő viharokig terjednek.

A felszín alatt Kalifornia méretével összemérhető vízjégrétegek húzódnak, és mindkét póluson részben fagyott vízből álló jégsapka található. A kutatók 2018 júliusában arról számoltak be, hogy folyékony tó nyomait fedezték fel a déli pólus jégsapkája alatt. Ez volt az első példa állandó víztestre a vörös bolygón.

Jupiter: a legnagyobb bolygó

A római főistenről elnevezett Jupiter gázóriás. Sugara 69 911 kilométer, tömege 1,8982 × 10²⁷ kilogramm. Perihéliuma 741 millió, aphéliuma 817 millió kilométer, átlagos földtávolsága 778 millió kilométer. Hőmérséklete −145 Celsius-fok, egy szoláris napja 9 óra 55 perc 33 másodperc.

Ez a Naprendszer legnagyobb tömegű bolygója. A NASA szerint tömege több mint kétszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. Örvénylő felhőinek változatos színét különböző gázok adják. Legjellegzetesebb alakzata a Nagy Vörös Folt, egy több mint 16 ezer kilométer széles óriásvihar, amely az elmúlt 150 évben másodpercenként több mint 178 méteres sebességgel tombolt.

Szaturnusz: a gyűrűs gázóriás

A római földművelésistenről elnevezett Szaturnusz gázóriás. Sugara 58 232 kilométer, tömege 5,6834 × 10²⁶ kilogramm. Napközelben 1,35 milliárd, naptávolban 1,51 milliárd kilométerre jár, átlagos földtávolsága 1,4 milliárd kilométer. Hőmérséklete −185 és −122 Celsius-fok között változik, egy szoláris napja 10 óra 32 perc.

A hatodik bolygót elsősorban gyűrűiről ismerjük. Amikor Galileo Galilei a 17. század elején először vizsgálta, úgy gondolta, három részből álló objektumot lát: egy bolygót, két oldalán egy-egy nagy holddal. Negyven évvel később Christiaan Huygens vetette fel, hogy valójában gyűrűkről van szó.

A gyűrűket jég és kőzet alkotja, kialakulásukat azonban a tudósok egyelőre nem tudják megmagyarázni. Maga a bolygó főként hidrogénből és héliumból áll, és számos hold kering körülötte.

Uránusz: a leghidegebb bolygó

Az ég görög istenéről elnevezett Uránusz jégóriás. Sugara 25 362 kilométer, tömege 8,681 × 10²⁵ kilogramm. Perihéliuma 2,5 milliárd, aphéliuma 3 milliárd kilométer, átlagos földtávolsága 2,9 milliárd kilométer. Hőmérséklete −224 és −216 Celsius-fok közötti, egy szoláris napja 17 óra 14 perc 23 másodperc.

A Naptól számított hetedik bolygó felhőiben hidrogén-szulfid található, ugyanaz az anyag, amely a záptojás kellemetlen szagát okozza.

A csillagászok szerint körülbelül négymilliárd éve egy, a Földnél kétszer nagyobb objektum ütközhetett az Uránusszal, és ennek következtében a bolygó erősen megdőlt. Emiatt szélsőséges, húsz évnél is hosszabb évszakok alakulnak ki, és előfordulhat, hogy egyik pólusát 84 földi éven át nem éri napfény. A feltételezett ütközés kőzetet és jeget is lökhetett az Uránusz pályájára; ezekből később a bolygó 27 holdjának egy része alakulhatott ki.

Neptunusz: a legtávolabbi bolygó

A Neptunusz jégóriás, mérete az Uránuszéhoz hasonló. Sugara 25 362 kilométer, tömege 8,681 × 10²⁵ kilogramm. Perihéliuma 2,5 milliárd, aphéliuma 3 milliárd kilométer, átlagos földtávolsága 2,9 milliárd kilométer. Hőmérséklete −224 és −216 Celsius-fok közötti, egy szoláris napja 17 óra 14 perc 23 másodperc.

A bolygó rendkívül alacsony hőmérsékletéről és erős, szuperszonikus szeleiről ismert. Ez volt az első bolygó, amelynek létezését matematikai úton jósolták meg, még mielőtt távcsővel azonosították volna. Az Uránusz pályájának szabálytalanságai alapján Alexis Bouvard francia csillagász arra következtetett, hogy egy másik bolygó gravitációs hatása állhat a háttérben.

Létezhet egy kilencedik bolygó?

A kutatók 2016-ban vetették fel a jelenleg X bolygónak nevezett égitest lehetséges létezését. A feltételezések szerint tömege mintegy tízszerese a Földének, és csillagunktól 300–1000-szer távolabb keringhet, mint a Föld.

Létezésére a Kuiper-öv más objektumaira gyakorolt gravitációs hatásából következtettek. A Naprendszer peremén fekvő térségben a rendszer kialakulásából visszamaradt jeges égitestek találhatók. Ezeket Neptunuszon túli objektumoknak is nevezik; erősen elliptikus pályáik azonos irányba rendeződnek.

Egy 2019 szeptemberében felvetett elképzelés szerint az X bolygó talán nem is bolygó. A Durhami és az Illinois-i Egyetem kutatói úgy vélték, akár egy, az ősrobbanás után nem sokkal létrejött ősi fekete lyuk is lehet, amelyet később befogott a Naprendszer. Biztos válasz egyelőre nincs.

A Naprendszer más égitestjei

Törpebolygók

A törpebolygók a bolygók és az aszteroidák közötti kategóriát alkotják: kis tömegű, gömb alakú, a Nap körül keringő égitestek. Öt ismert törpebolygó van: a Haumea, a Makemake, az Erisz, a Ceres és a Plútó.

Aszteroidák

Az aszteroidák légkör nélküli, szabálytalan alakú, szilárd égitestek, amelyek a Nap körül keringenek. Vasból, nikkelből és különféle kőzetekből állnak. Többségük a Mars és a Jupiter pályája között található. A Naprendszerben 670 ezer aszteroida létezése ismert, és némelyikük veszélyt jelenthet a Földre.

A 2004 VD17, az Apophis és az 1950 DA pályája például veszélyesen megközelítheti bolygónkat. A NASA szakértői szerint azonban nincs ok pánikra: annak kockázata, hogy egy ismert, potenciálisan veszélyes aszteroida a következő száz évben a Földnek ütközik, 0,01 százaléknál kisebb.

Üstökösök

Az üstökösök a Naprendszer kis égitestjei, amelyek porral és kőzettörmelékkel kevert jégből állnak. Amikor közelednek a Naphoz, a jég felmelegszik és párologni kezd. Így jön létre az üstökös mögött húzódó por- és gázcsóva. A legismertebbek közé tartozik a Halley-, az Arend–Roland-, a Lexell- és az Ikeya–Seki-üstökös.

Meteorok és meteoritok

A meteorok egy kilogrammnál kisebb tömegű szilárd anyagdarabok, amelyek a légkörön áthaladva felhevülnek és elégnek. A nyári égbolton gyakran látható csillaghullás valójában nagy intenzitású meteorraj. Akkor alakul ki, amikor a Föld pályája metszi egy meteorraj pályáját.

A meteoritok vasból vagy kőzetből álló, kozmikus eredetű szilárd testek, amelyek a bolygóközi térből egy bolygó felszínére hullanak.

Csillagok

A csillag nagy, forró, gömb alakú, gázból és plazmából álló égitest, amelynek belsejében termonukleáris reakció zajlik. A csillagok fényt és hőt bocsátanak ki. A Naprendszer egyetlen csillaga a Nap.