Miközben az óceánok felszíne 1900 óta csaknem 1 Celsius-fokkal melegedett, a Grönlandtól délre fekvő észak-atlanti „hideg folt” tengerfelszíni hőmérséklete ugyanebben az időszakban 0,9 fokkal csökkent. A Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány újabb bizonyítékokkal szolgál arra, hogy milyen folyamatok tarthatják fenn ezt a szokatlan jelenséget.

A tartósan hűvös terület 2015 óta különösen feltűnő. A kutatók szerint több, egymással összefüggő mechanizmus alakítja, közülük két fő okot emeltek ki.

Az első és legfontosabb az óceáni áramlások változása. Az atlanti meridionális átbukó cirkuláció, vagyis az AMOC hatalmas szállítószalagként juttatja el a meleg trópusi vizet az Atlanti-óceán északi részére, ám jelenleg lassul. A tudósok feltételezése szerint ebben szerepet játszik a grönlandi jégtakaró rekordmértékű olvadása, amely nagy mennyiségű édesvizet vezet az Atlanti-óceán északi térségébe.

Az édesvíz csökkenti a tengervíz sótartalmát, így az kevésbé lesz sűrű. Emiatt az Atlanti-óceán északi részén már kevésbé hideg víz is lesüllyed, ami akadályozza az újabb meleg trópusi víztömegek beáramlását. A térségbe így kevesebb hő jut, ami tovább erősíti a hideg foltot.

A kutatók egy másik, az óramutató járásával ellentétes irányú cirkumpoláris áramlást is azonosítottak a régióban. Ez a viszonylag meleg vizet északabbra, a Jeges-tenger felé szállítja. A tanulmány szerzőinek összefoglalása szerint tehát egyszerre érkezik kevesebb hő, miközben több távozik.

Ez az áramlás gyorsabb a legtöbb más tengeri áramlatnál. Ennek oka, hogy alacsony víz- és levegő-hőmérsékletű, kisebb nyomású területeken halad keresztül, ezért a víz is gyorsabban mozog benne.

A hideg folt fennmaradásában a felhőknek is lehet szerepük. A vizsgálat szerint a hűvösebb óceánfelszín több alacsony szintű, viszonylag vastag felhő kialakulását segíti elő. Ezek több napfényt vernek vissza, ezért még tovább hűtik a felszínt. Öngerjesztő folyamat alakulhat ki: minél hidegebb a terület, annál több felhő képződik fölötte, a több felhő pedig további lehűlést okoz. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezt a jelenséget még alaposabban meg kell figyelni.

Az észak-atlanti viszonyok évtizedek óta jelentősen ingadoznak egyik évről a másikra, ráadásul rendkívül összetett térségről van szó. A mély óceán, az olvadó jég nagy mennyisége és a hatalmas áramlási rendszerek miatt további részletes vizsgálatokra van szükség.

Az Atlanti-óceán északi térsége más szempontból is nevezetes. Itt süllyedt el 1912-ben a Titanic, és az óceán északi részén található a legendák övezte Bermuda-háromszög is. A hajózásra veszélyes jéghegyekkel szintén lehet találkozni; ezek a forrás szerint Grönland és az Antarktisz gleccsereiről szakadhatnak le.

A térségből a sarki fény is megfigyelhető, amelyet a napszél és a légkör kölcsönhatása hoz létre. Az észak-atlanti vizek élővilága sokszínű: halak, tengeri madarak, emlősök és gerinctelenek népesítik be. Számos fontos tengeri védett terület és halászati övezet is található itt.