A vetési varjú megszokott látvány az európai Oroszország vidéki tájain, ezért sokan különösebben érdektelen madárnak tartják. Pedig elegáns megjelenése, összetett társas élete és intelligenciája egyaránt figyelemre méltó.

## Elegáns fekete tollazat

A vetési varjú külsőre a dolmányos varjú fekete változatára emlékeztet, ám kisebb és kecsesebb felépítésű: testhossza legfeljebb 50 centiméter. Fekete tollazatának lilás fénye olyan, mintha mindig csillogó, új öltözéket viselne.

Jellegzetes ismertetőjegye a csőr tövénél látható csupasz bőrfelület, amely a fiatal madaraknál még nem kifejezett. A tudósok feltételezése szerint ez a terület költés idején segítheti a tojások hőmérsékletének érzékelését, emellett higiéniai szerepe is lehet.

## A tavasz hírnöke

Az orosz néphagyomány úgy tartja, hogy a melegebb vidékekről visszatérő vetési varjak a szárnyukon hozzák el a tavaszt. Érkezésük után valóban gyorsabban olvad a hó a földeken és az erdőkben, megindulnak a patakok, és egyre hosszabbak lesznek a nappalok.

Nem véletlen, hogy Alekszej Szavraszov festő is ezekhez a madarakhoz nyúlt, amikor a tavaszt akarta megjeleníteni. „Megjöttek a vetési varjak” című képe finoman ragadja meg az orosz középső vidék téli álmából ébredő természetét.

Oroszország déli térségeiben azonban a vetési varjak nem vonulnak: az enyhe éghajlatnak köszönhetően egész évben elegendő táplálékot találnak.

## Egyszerre fosztogatják és védik a földeket

A vetés kezdetén a madarak ellepik a földeket, hangoskodnak, és szorosan követik a vető embereket. Nagy lelkesedéssel csipegetik ki a frissen elültetett kukorica-, búza-, köles- és árpaszemeket, valamint más kultúrnövények magvait. Ezt egészen addig folytathatják, amíg a növényeken meg nem jelenik a harmadik levél.

Egy nagy csapat jelentős károkat okozhat a vetésben. A madarak távol tartása nem egyszerű: a forrás szerint igazán hatékonyan csak egy őr riaszthatja el őket hangos zajjal vagy akár lövésekkel.

A vetési varjak ugyanakkor rengeteg mezőgazdasági kártevőt is elpusztítanak. Szántáskor követik a traktorokat, és felszedik a gyászbogarak, cserebogarak és pattanóbogarak lárváit. Nyáron hernyókra és sáskákra vadásznak, amelyekből hatalmas mennyiséget fogyasztanak el. Táplálékkeresés közben gyakran megforgatják a földet és a kiszáradt trágyát, ezzel pedig elősegítik a fű növekedését.

Összességében több hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak, mint amennyi kárt okoznak, ezért tavaszi érkezésüket jó jelnek tekintették. Egyes falvakban a parasztok túrót is tettek a szántóföldekre, hogy odavonzzák a szárnyas segítőket.

## Egy életre választanak párt

A vetési varjak életre szóló párkapcsolatot alakítanak ki. Udvarláskor a hímek falatokat visznek a tojóknak. A tojó áprilisban három–hét tojást rak, amelyeken húsz napig kotlik. A fiókákról mindkét szülő gondoskodik.

A madarak nagy, zajos telepeken élnek, társadalmukat pedig szigorú rangsor szabályozza. Az idősebb, magas rangú egyedek a fa középső részén építenek fészket, a fiatalabbaknak a szélső ágakon jut hely.

## Eszközhasználó madárintelligencia

A varjúfélék többségéhez hasonlóan a vetési varjú is intelligens, és kiváló az emlékezete. Ha valaki megijeszti, a madár egy életre megjegyezheti az illetőt, és akkor is felismeri, ha más ruhát vesz fel vagy megpróbálja megváltoztatni a külsejét. Hang alapján azt is könnyen eldönti, hogy a traktor dolgozik-e a földön, vagy csupán az úton halad.

Eszközöket is képes használni. Vékony pálcákkal szed ki magokat keskeny résekből, a diót pedig autók kerekei elé dobja, hogy ne neki kelljen feltörnie a kemény héjat. Laboratóriumi körülmények között drótdarabokból horgot hajlított, majd ezzel emelte ki a jutalomfalatot egy keskeny nyakú palackból.

Egyes kutatók szerint a vetési varjak kognitív képességei a csimpánzokéihoz közelítenek. A madarak lehetőségeit ugyanakkor korlátozza, hogy végtagjaik nem olyan ügyesek, mint a majmokéi.