A Gutenberg-biblia volt az első nyomtatott könyv, a középkorban pedig tiltották az „ördögi” hangközt – ezek az állítások széles körben ismertek, mégsem állják ki a történeti források próbáját. Öt makacs tévhitet veszünk sorra.

## 1. A Biblia volt a történelem első nyomtatott könyve

Ha valakitől megkérdezik, melyik volt az első nyomtatott könyv, jó eséllyel Johannes Gutenberg Bibliáját említi. Gutenberg az 1450-es években valóban úttörőnek számított Európában, de világtörténelmi elsőség nem fűződik a nevéhez.

A Gyémánt szútra, más néven A tökéletes bölcsesség szútrája jóval korábban készült Kínában. Utószava szerint Vang Csie szülei megbízásából, tisztelettel készíttette el az ingyenes, széles körű terjesztés céljára, a Hszien-tung korszak egyik pontosan megjelölt napján, 868. május 11-én.

A kínaiak tehát csaknem hatszáz évvel megelőzték Gutenberget és nyomdagépét. Technológiájuk azonban nem terjedt el tömegesen.

## 2. A svédek tetvekkel választottak polgármestert

Az interneten terjedő történet szerint körülbelül száz évvel ezelőtt a svédországi Gradenburgban különös módon választottak polgármestert. A jelöltek egy asztal köré ültek, szakállukat az asztallapra fektették, középre pedig egy tetvet helyeztek. Az győzött, akinek a szakállára az állat felmászott.

A történetet gyakran annak szemléltetésére idézik, hogy minden politikus egyforma, így mindegy, ki kerül hatalomra. Csakhogy a beszámoló nem történésztől, hanem Pavel Jusztinovics Marikovszkij szovjet zoológustól származik, aki főként rovarokat kutatott. Történeti ügyekben ezért nem feltétlenül tekinthető biztos forrásnak.

Marikovszkij valószínűleg egy másik zoológus, Hans Zinsser Patkányok, tetvek és történelem című könyvéből vette át az esetet. Zinsser viszont Pierre Daniel Huet avranches-i püspök emlékirataira támaszkodott. Ott azonban nem Svédország, hanem a hollandiai Hardenberg volt a helyszín.

A püspök emlékiratainak szerkesztője meg is jegyezte, hogy ilyen választási gyakorlat sohasem létezett a településen: Huet szórakoztató tréfának szánta a történetet. A polgármester-választást tehát aligha bízták tetvekre.

## 3. A középkorban tiltották az „ördögi” hangközt

Egy népszerű legenda szerint a középkori emberek úgy hitték, hogy három egész hangnyi zenei hangközzel, vagyis tritónusszal meg lehet idézni a Sátánt. A történet úgy folytatódik, hogy az egyház ezért betiltotta a tritónus használatát az egyházi zenében, aki pedig mégis beleillesztette művébe, az inkvizíció máglyáján végezhette.

Mindez azonban mítosz. Széles körű ismertségéhez Ozzy Osbourne rockzenész cenzúrázatlan önéletrajza is hozzájárult. A zenész azt írta, később azt mondták neki, hogy Tony Iommi egyik baljós riffje az úgynevezett „ördögi hangközre”, vagyis a tritónuszra épül, amelyet a középkori egyházi zenében azért tiltottak be, mert halálra rémítette az embereket.

Osbourne talán Andreas Werckmeister zenetudós 1702-es munkájából merítette ezt az állítást. Ebben szerepel a mondás: „Mi contra fa est diabolus in musica”, vagyis „a mi a fá ellen: az ördög a zenében”. Ez azonban a tritónusz ilyen értelmű említésének legkorábbi ismert példája, középkori betiltását pedig semmilyen dokumentum nem támasztja alá.

Sőt, a tritónus rendszeresen felbukkant középkori egyházi művekben, és a korszak zeneelméleti szerzői is tárgyalták értekezéseikben. Sem ördögidézésről, sem a használata miatt máglyára küldött zeneszerzőkről nincs szó.

## 4. A tomahawkot az észak-amerikai őslakosok találták fel

A tomahawkról többnyire az észak-amerikai őslakosok kis harci baltája jut eszünkbe, a megszokott fémfegyvert azonban nem ők találták fel.

A tamahaac szót az őslakosok többféle rövid nyelű eszközre használták, köztük bunkókra, kőbaltákra és csákányszerű fegyverekre. A klasszikus fémbaltát, amelyet ma tomahawkként ismerünk, az európaiak vitték Amerikába. Eredetileg hajófedélzeti bárd volt, amellyel harc közben az ellenség kötelekből készült mászóhálóit vágták el.

Békés körülmények között is sok mindenre megfelelt: kötelet lehetett vele átvágni, tűzifát hasogatni, a fokával szöget beverni, valamint elejtett vadat feldolgozni. Sokoldalúsága miatt az őslakosok megkedvelték, és szívesen kereskedtek az Angliában, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban működő üzemekben gyártott baltákért.

Helyben csak kezdetlegesebb, nehezített, nyéllyuk nélküli változatokat tudtak készíteni. A tomahawk esetében így lényegében maga az elnevezés származott az őslakosoktól.

## 5. II. Eduárdot izzó piszkavassal ölték meg

A középkor kegyetlen korszak volt, de egyes rémtörténeteit később még tovább színezték. Maurice Druon Francia nőstényfarkas című regényében például összeesküvők lázadnak fel a gyenge és tehetségtelen II. Eduárd ellen, majd börtönbe zárják. Hogy az erőszakos halálnak ne maradjon látható nyoma, állítólag izzó vasrudat döfnek a testébe a végbelén keresztül.

A modern történészek erősen kételkednek ebben a történetben. Többségük szerint II. Eduárd a korai feljegyzésekkel összhangban betegségben halt meg a börtönben. Ha mégis elősegítették a halálát, akkor valószínűbb, hogy megfojtották. Az izzó vas semmiképpen sem tűnik alkalmas eszköznek egy titokban végrehajtott gyilkossághoz.

A király megalázó, piszkavassal elkövetett meggyilkolásáról szóló beszámolók csak későbbi középkori forrásokban jelentek meg. Ezek szerzői ráadásul nyíltan ellenszenvvel viseltettek az uralkodó iránt.