Az állatok intelligenciájának vizsgálatakor a kutatók gyakran emberi mércéből indulnak ki, ez azonban könnyen igazságtalan következtetésekhez vezethet. Az agy mérete, a fejlett társas készségek, a gyorsan változó körülményekhez való alkalmazkodás, a bonyolult útvesztőkben való tájékozódás és a kommunikáció egyaránt lehet az értékelés szempontja.

Egyes állati képességek mindenesetre vitathatatlanul lenyűgözők. Az emberszabású majmok – köztük a csimpánzok, a gorillák és az orangutánok – eszközöket használnak, és a jelnyelvet is képesek elsajátítani. Az azóta elpusztult Koko gorilla például több mint kétezer szót ismert. De nem csak a főemlősök mutatnak figyelemre méltó értelmi képességeket.

## Csimpánzok

A csimpánzok nemcsak szívesen használnak eszközöket, hanem el is készítik azokat. Egy Szenegálban élő csoport tagjai például botokból lándzsát készítenek, és ezekkel kisebb főemlősökre, galágókra vadásznak.

Az utóbbi években a kutatók az együttérzés képességét is a főemlősök magas intelligenciájának egyik jeleként említik. Megfigyelték, hogy egy táplálék, féltékenység vagy pihenőhely miatt kitört összecsapás után rendszerint a csoport egy másik tagja vigasztalja a sértett állatot.

A békülés képessége is fontos. Egy nőstény csimpánz a hímmel vívott összetűzés után kinyújtja felé a kezét, majd közelebb lép egy csókért – és ezzel a konfliktus lezárul. Sok társas emlősnek és madárnak megvannak a maga békülési szertartásai. A többnyire magányosan élő macskáknál viszont intelligenciájuk ellenére sem alakult ki kifejezetten a fajtársakkal való konfliktusokat lezáró viselkedés.

## Elefántok

Az elefántok ugyancsak vigasztalják egymást: odalépnek a fájdalmat vagy ijedtséget jelző társaikhoz, és ormányukkal megsimogatják őket. A kutatók egy ritkább jelenséget, úgynevezett szemlélői együttérzést is megfigyeltek náluk. Ilyenkor egy olyan elefánt közelíti meg és vigasztalja a sértett felet, amely nem vett részt a konfliktusban, csupán kívülről figyelte azt.

## Delfinek

A delfinek agyában bizonyítottan több agytekervény található, mint az emberében. Ez elméletben arra utal, hogy agyuk több információ tárolására és feldolgozására lehet képes, a gyakorlatban azonban ezt nehéz ellenőrizni. Az viszont kétségtelenül figyelemre méltó, hogy egyes delfinek még az embert is képesek megtéveszteni.

Az értelem másik lehetséges mércéje a civilizáció kialakulásához nélkülözhetetlen nyelv. A delfinek füttyökkel és kattogó hangokkal élénken kommunikálnak egymással. Jelzéseik jelentése a helyzettől függ, így jóval összetettebbek az érzelmek vagy állapotok egyszerű kifejezésénél.

## Varjak

A varjak hajlított gallyakat vagy drótdarabokat használnak nyársként a zsákmány felszúrásához, a diót kövekhez vagy járdához csapva törik fel, traktorok után járva pedig a kerekek nyomából szedik össze a férgeket és rovarokat.

Ha valami ízleteset találnak, úgy próbálják elrejteni, hogy a csapat többi tagja ne lássa. Amennyiben észreveszik, hogy figyelik őket, később másik helyre viszik a zsákmányt.

## Patkányok

A patkányok társas állatok, és segítenek egymásnak. Ha egyikük ehetetlen vagy mérgező táplálékot fogyaszt, majd rosszullét jeleit mutatja, a többiek gyorsan felismerik a veszélyt, és nem esznek az adott ételből. Sőt, azokat a társaikat is igyekeznek távol tartani tőle, amelyek még nem tudnak a fenyegetésről. Ez a viselkedés magas szintű intelligenciáról tanúskodik.

## Macskák

A házimacskák arckifejezéssel, tekintettel és mozdulatokkal képesek kifejezni érzelmeiket, és pontosan felismerik az emberi beszéd hanglejtését. Kiváló a memóriájuk, és saját kommunikációs rendszerük van. Egyesek még természetfeletti érzékelési képességeket is tulajdonítanak nekik.

## Kutyák

A kutyák intelligenciáját egy kétéves gyermekéhez szokták hasonlítani. Egy átlagos kutya 165 szót és fogalmat ismer, a legjobbak pedig akár 250-et. Matematikai képességeik alapján az óvodások szintjét is elérhetik: kutatások szerint négyes–ötös számkörben számolni és műveleteket végezni is tudnak.

## Sertések

A sertéseknek kiváló a hosszú távú memóriájuk, és jól megjegyzik a tárgyak térbeli elhelyezkedését. Képesek végigmenni útvesztőkön, megértik az egyszerű szimbólumokat, valamint összetett cselekvéssorokat is felismernek.

## Papagájok

Az afrikai szürkepapagáj a világ egyik legintelligensebb madara. Kutatási eredmények szerint kognitív képességei még egy ötéves gyermekét is meghaladhatják. Önzetlenül segíthet másoknak, emellett jó memóriával és kivételes találékonysággal rendelkezik.

## Polipok

A polipok sikeresen teljesítik a „nézd meg és jegyezd meg” típusú teszteket, tájékozódási képességük pedig kiváló. Tudományosan igazolták, hogy tudatosan élik át a fájdalmat, az örömöt, az éhséget, a szomjúságot, a meleget, a kényelmet és az izgalmat. Szökéseik megtervezésekor különösen leleményesnek bizonyulnak.

Az állatok gondolkodási képességéről már az ókorban is tudományos viták folytak. Arisztotelész felismerte, hogy az állatok képesek tanulni, sőt azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy értelemmel rendelkeznek. Az állati intelligencia tudományos kutatásának kezdetét Charles Darwin „A fajok eredete természetes kiválasztás útján” című művéhez kötik.

A természettudósok és az állatpszichológusok megfigyeléseinek gyarapodásával a kutatók arra jutottak, hogy az állati viselkedés nem minden eleme magyarázható ösztönökkel vagy tanulással. Az állatoknak valóban van intelligenciájuk.