A tudomány és a technika történetében nem minden áttörés született előre kidolgozott terv alapján. Olykor egy leejtett lombik, egy elfelejtett baktériumtenyészet vagy egy váratlan mellékhatás vezetett olyan felfedezéshez, amely később emberek millióinak életét változtatta meg.

## Vulkanizált gumi

Charles Goodyear amerikai feltaláló hosszú éveken át kutatta a kaucsuk feldolgozásának lehetőségeit. 1839-ben egy ként és ólmot tartalmazó kaucsukkeveréket véletlenül forró lapra ejtett, így létrehozva a vulkanizált gumi első mintáját. A hőmérséklet-változásoknak ellenálló anyagot ma is használják, például gumiabroncsok gyártásához és javításához.

Nem igaz, hogy Goodyear semmit sem profitált a felfedezéséből: sikeresen szabadalmaztatta az eljárást, majd testvéreivel együtt gyártani kezdte az újfajta gumit. Életének tragédiája nem feltalálói kudarcából fakadt, hanem lánya korai halálából, amely súlyosan megviselte lelki és testi egészségét.

## Biztonsági üveg

A mai autók szélvédője ütközéskor megrepedhet, de nem hullik szét veszélyes szilánkokra. Az életmentő megoldás Édouard Bénédictus francia zeneszerző, író és tudós nevéhez fűződik.

Bénédictus 1903-ban véletlenül leejtett egy nitrocellulózt tartalmazó lombikot. Azt vette észre, hogy az erős ütéstől az üveg csak megrepedt, de nem tört darabokra. A világ első biztonsági üvegére 1909-ben kapott szabadalmat.

## Szildenafil, avagy a Viagra hatóanyaga

A potencianövelő gyógyszert világszerte Viagra márkanéven ismerik, felfedezése azonban nem ezt a célt szolgáló kutatás eredménye volt. Brit vegyészek az 1990-es években angina és iszkémiás szívbetegség kezelésére alkalmas gyógyszert próbáltak előállítani.

Az így létrejött UK-92480 jelű anyag nem bizonyult különösebben hasznosnak a szív környéki véráramlás javításában, a kismedence szerveinél viszont annál erősebb hatást mutatott. A történet különös iróniája, hogy a Viagra felsorolt mellékhatásai között a szívroham is szerepel.

## Gyufa

A 19. század elején már léteztek vegyi gyufák, ám megbízhatatlanok és nehezen használhatók voltak. Az első olyan gyufát, amelynek meggyújtásához nem kellett külön eszköz, John Walker angol vegyész készítette el 1826-ban.

A történet szerint a találmány véletlenül született: egy fapálca belekerült egy éghető keverékbe, amelyet eredetileg nem gyufafej bevonatának szántak. Égés közben borzalmas szagot árasztott, ennek ellenére korának egyik legjobb gyufája volt.

## Teflon

A tetrafluoretilén polimerje, amelyet leginkább Teflon márkanéven ismerünk, napjaink egyik legelterjedtebb bevonóanyaga. Roy Plunkett 1938-ban új hűtőközeget próbált kifejleszteni hűtőszekrényekhez, amikor rájött, hogy a nyomás alatt lévő, gáz-halmazállapotú tetrafluoretilén paraffinszerű porrá polimerizálódik. Plunkett 1941-ben szabadalmaztatta a teflont.

## Kukoricapehely

A világszerte népszerű reggeli története 1894 augusztusában kezdődött. Két szanatóriumtulajdonos testvér romlásnak indult lisztből készített tésztát, majd megsütötte az abból keletkezett pelyheket. Will és John Kellogg később gabonapehely-gyártó vállalatot alapított, amely ma is a terület világpiaci vezetői közé tartozik.

## Röntgensugárzás

A 19. század végén Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus katódsugarakkal kísérletezett, amikor szokatlan fényjelenségre lett figyelmes a szobában. A ragyogás forrása egy bárium-platino-cianiddal bevont kartonlap volt.

Röntgen a jelenséget X-sugaraknak nevezte el. A felfedezés később több nyelvben – így a magyarban is – a tudós nevét kapta.

## Mikrohullámú sütő

A mikrohullámokat már 1939-ben felfedezték, de akkor még senkinek sem jutott eszébe, hogy ételkészítésre használja őket. Ezt a lehetőséget Percy Spencer amerikai mérnök, a Raytheon munkatársa ismerte fel 1945-ben, magnetronnal végzett kísérletei során.

Az egyik változat szerint a zsebében lévő csokoládé olvadt meg, más beszámolók fellángoló kolbászokról vagy felrobbanó tojásról szólnak. Bárhogy történt is, Spencer nem sokkal később szabadalmaztatta az első mikrohullámú sütőt.

## Bakelit

Az első műanyagokat a 19. század közepén fejlesztették ki. Többségük előállításához sellakot, vagyis pajzstetvek által kiválasztott, rendkívül drága természetes gyantát használtak.

Leo Baekeland vegyész 1907-ben a sellak olcsóbb helyettesítőjét kereste, amikor felfedezte a bakelitet. Az új műanyag sokoldalúan használható, olcsó és nem gyúlékony volt.

## Penicillin

Alexander Fleming skót bakteriológus 1922-ben véletlenül fedezte fel a lizozimot, hat évvel később pedig ugyanilyen váratlan körülmények között jutott el a világ első antibiotikumához.

Az egyik, staphylococcus baktériumokat tartalmazó Petri-csészében penésztelep nőtt ki, és elpusztította a körülötte lévő baktériumokat. Fleming egy évvel később ki tudta vonni a penészből a hatóanyagot, a penicillint.