Először sikerült kimutatni az ütköző és elpárolgó üstökösökből származó szén-monoxidot egy másik bolygórendszerben. A James Webb űrtávcső a Földtől mintegy 152 fényévre, a Centaurus csillagképben található HD 131488 körül észlelte a gázt. A felfedezés új lehetőséget kínál a bolygórendszerek kialakulásának vizsgálatára.

A csillagok születése után visszamaradó, gázból és porból álló csillag körüli korongokban összetett, több lépcsőből álló folyamat során jönnek létre a bolygók. A porszemcsék idővel összetapadnak, majd kőzet- és jégtesteket alkotnak. Ezek ütközései olyan térségek kialakulásához vezethetnek, amelyekben kőzetbolygók, köztük a Földhöz hasonló világok születhetnek.

Korábban úgy vélték, hogy a bolygórendszerek fejlődésének késői szakaszára ezekből a térségekből szinte teljesen eltűnik a gáz. A Cornell Egyetem preprintszerverén közzétett új kutatás eredményei azonban mást mutatnak: az üstökösök ütközése, a gázkibocsátás és a kémiai reakciók az érettebb bolygórendszerekben is folytatódhatnak.

A Cicero X. Lu, az amerikai NOIRLab munkatársa vezette kutatócsoport a fiatal HD 131488 csillagot figyelte meg a James Webb űrtávcsővel. Az obszervatórium NIRSpec infravörös spektrográfja elsőként azonosította a szén-monoxid, vagyis a CO színképvonalait a csillag törmelékkorongjában, abban a térségben, ahol Földhöz hasonló bolygók keletkezhetnek.

A színképelemzés szerint a gáz hőmérséklete meghaladta a 726 Celsius-fokot. Ilyen felmelegedést csak a csillag erős ultraibolya sugárzása idézhet elő. A szén-monoxid molekulái UV-fluoreszcencia révén gerjesztődtek: elnyelték a csillag fényének energiáját, majd azt az infravörös tartományban sugározták ki.

A csillagászok ezzel először igazolták „meleg”, fluoreszkáló gáz jelenlétét egy csillag törmelékkorongjában. Az ilyen korongokról korábban azt feltételezték, hogy főként porból és hideg gázból állnak.

A kutatók szerint a CO forrásai a csillag közelében összeütköző és elpárolgó üstökösök, illetve más jeges égitestek. A jelek szerint éppen ezek a folyamatok játszhatnak vezető szerepet abban, hogy víz és szerves anyagok jussanak a fiatal bolygókra, és a korai Földéhez hasonló körülmények alakuljanak ki rajtuk.

A szerzők szerint a felfedezés ismét megmutatja a James Webb különleges képességeit. Az űrobszervatórium nemcsak ősi galaxisokat vizsgál, hanem a csillagrendszerek múltjába is betekintést enged, így segít megérteni a potenciálisan lakható, Föld-típusú bolygók kialakulását és fejlődését.