Az állatoknak emelt emlékművek nemcsak egy-egy faj előtt tisztelegnek: vallási képzeteket, történelmi eseményeket és tudományos eredményeket is megörökíthetnek. A világ hét különleges alkotását mutatjuk be.

## Luxor szent szkarabeusza

Az egyiptomi Luxor templomegyüttesében áll az emberiség történetének egyik legtiszteltebb rovarát, a szkarabeuszt ábrázoló emlékmű. III. Amenhotep fáraó idején emelték az örökké újjászülető Heper istenség dicsőségére, akinek neve azt jelenti: „önmagától keletkező”.

Az ókori egyiptomiak megfigyelték, amint a szkarabeuszok trágyagolyókat görgetnek, és úgy gondolták, a bogarak ezekből kelnek életre. A golyót a Nappal azonosították, így a rovar a káoszból megszülető, elpusztuló, majd újjászülető égitest megtestesítőjévé vált.

A szent bogár emlékműve évezredekkel később is népszerű, és világszerte megihleti a művészeket. Szkarabeuszszobor található többek között Donyeckben, Permben, az egyesült államokbeli Asheboróban és Londonban is.

## A bostoni verebek

A verebet szinte mindenki ismeri gyerekkorától. Nyáron rovarokra vadászik, a hideg beköszöntével viszont növényi táplálékra vált: a városokban megérett bogyókat csipegeti, a földeken pedig a gazdák előtt kezdi „betakarítani” a termést.

A 19. században mégis verebek mentették meg Boston lakóit az éhínségtől. Kártevő rovarok rajai többször megtámadták a vetést, élelem nélkül hagyva az amerikai telepeseket. A gazdák helyzetén az Angliából betelepített verebek segítettek, amelyek gyorsan elpusztították a rovarokat. A hálás bostoniak emlékművet emeltek az apró madarak tettének.

## A kígyót marcangoló azték sas

Mexikóvárosban különleges szoborcsoport örökíti meg a kaktuszon ülő, kígyót marcangoló sast, amelyet indián alakok figyelnek elragadtatva. A legenda szerint Huitzilopochtli isten azt parancsolta az azték papoknak, hogy keressenek egy sziklát, ahol kaktusz nő, arra pedig sas telepszik. Ott kellett megalapítaniuk fővárosukat.

Az aztékok hosszú vándorlás után pillantották meg a megjövendölt jelet. Így született meg Tenochtitlan, amelynek neve azt jelenti: „a hely, ahol a kaktusz nő”. A város a spanyol hódítás idején elbukott, és helyén kialakult a mai mexikói főváros. A sas legendáját azonban nem feledték el: az állat Mexikó nemzeti jelképe lett, képe ma az ország zászlaján is látható.

## Arany-Sorija jávorszarvasa

A Kemerovói területen fekvő Tastagol városát egy jávorszarvasnak szentelt emlékmű díszíti. A hatalmas állat széles, elágazó aganccsal koronázott fejét lehajtja, miközben egyenes lábakon állva mutatja erejét. A hátán egy lány ül, kezében csészével, mintha a vidék vendégeit fogadná.

Az óriás agancsán vadászjeleneteket, napjeleket és mágikus szimbólumokat ábrázoló sziklarajzok láthatók. Arra az időre utalnak, amikor a helyi vadászok tisztelték a jávorszarvast, és a tajga Nappal kapcsolatban álló urának tekintették. Nem véletlen, hogy a Kemerovói terület híres sziklarajzlelőhelyén, a Tomszkaja piszanyicán is jávorszarvas látható.

Az Arany-Sorija című emlékmű alkotója, az ismert szobrász, Dasi Namdakov a vendégszerető vidék múltja és jelene közötti elszakíthatatlan kapcsolatot kívánta kifejezni.

## Hanti-Manszijszk mamutjai

Gyakran állítanak emlékművet kihalt állatoknak is; közülük különösen népszerűek a dinoszauruszok és a mamutok. Az első mamutemlékművet 1841-ben emelték a Hruszty folyó mellett fekvő Kulesovka faluban. Itt talált rá Ivan Kalincsenko, a Harkivi Egyetem professzora jó állapotban fennmaradt mamutcsontvázakra.

Látványos mamutemlékművet készített Andrej Kovalcsuk professzor, az Oroszországi Föderáció népművésze is. Alkotásán tizenegy szőrös óriás vonul a vezér után. A legnagyobb mamut nyolc, a legkisebb három méter magas. A szoborcsoport ma a hanti-manszijszki archeoparkban látható.

## A laboratóriumi egér emlékműve

Az egerek nemcsak betegségeket és kellemetlenségeket hoztak az emberiség életébe. Bár nem önként, a tudományt is szolgálják: rajtuk végzett kísérletek segítik többek között a gyógyszerfejlesztést és a gének kutatását.

Ezért állítottak emlékművet a laboratóriumi egérnek Novoszibirszk tudományos városrészében, az Akademgorodokban. A rajzfilmszerű figura köpenyt és szemüveget visel, miközben a DNS kettős spirálját „köti”. A terv alkotója, Andrej Harkevics szerint a szoborban az állat és a tudós alakja egyesül, közös munkájukat pedig az egész emberiség javára végzett tevékenységként jeleníti meg.

## A gondolkodó majom Darwin műveivel

Sok emlékművet emeltek az ember legközelebbi rokonainak, a majmoknak, de talán csak egy vált ki vitát az evolúcióelmélet hívei és ellenzői között, miközben turistalátványosságként is szolgál. A kínai Hajnan szigetén álló alkotást a tudás emlékművének is nevezik.

A szobor egy Darwin művein ülő csimpánzt ábrázol. A majom titokzatosan mosolyog, állát bal kezére támasztja. Jobbjában emberi koponyát tart, lábával pedig körzőt fog. Az alkotás filozófiai gondolatokat ébreszt eredetünkről, a természetben elfoglalt helyünkről, valamint arról, miként viszonyulunk bolygónk kisebb és nagyobb lakóihoz.